Franz Reichelt egy osztrák származású, Franciaországban élő szabómester volt. Bajba jutott pilótákon akart segíteni szabadidejében.

A 20. század elején a repülés még gyermekcipőben járt, sok volt a baleset. 1911 novemberében egy tízezer frank értékű díjat ajánlottak fel egy biztonságos ejtőernyő kifejlesztésére. A Lalance-díjat eredetileg 1910-ben írták ki ötezer frank értékben, novemberben ezt az összeget duplázták meg. A kiírás értelmében az ejtőernyő nem lehetett 25 kilogrammnál nehezebb. Franz Reichelt egy olyan ejtőernyő kifejlesztésén dolgozott szabadidejében, amely megmentheti a bajba került pilótákat. Szerkezete leginkább egy nagy - zsinórokkal, gumival, rudakkal összeerősített - kabátra emlékeztetett, amely a tervek szerint a levegőben szétterül, és viselője leereszkedhet vele a földre. Számos kísérletet hajtott végre szerkezetével bábukkal, azok túlnyomó többsége sikertelen volt. Reichelt engedélyt kért arra, hogy szerkezetét egy bábura erősítve kipróbálhassa az Eiffel-toronyról. A jóváhagyás birtokában 1912. február 4-én megjelent az építménynél, majd közölte, hogy ő maga ugrik le. A feltaláló egy rövid ideig hezitált a vaskorláton állva, majd az összecsődült újságírók és érdeklődők előtt levetette magát a mintegy 60 méteres magasságból. Az ernyő nem terült szét, így Reichelt a földnek csapódott, és azonnal meghalt. Ugrását a kamerák is megörökítették A végzetes ugrásról készült videót itt tudod megnézni ( wikipedia.org )