Részlet : "... dzsávelták á zenészek messze fődre, vezette oket á Lákodálmás Mózes. Há' elértek nágy fojóhóz, háde dikmá' nem vót se híd, se pálló, még egy kis deszká sé. Há rodáztak ám mer se nem úsznák, se nem ákárnák fürödni, á hegedu meg nem álljá á vízet. Há' fogták mágukát oszt mondjá nekik á Lákodálmás Lágzi Mózes, ehátení, sutty oszt odálegyíntett á vízre. Dikmá há' kettévát á víz, á sok zenész meg romá átháládt, száráz lábbál kéltek át á nágy fójón, ázótá se vót ijent csodá!..." "... vót egy csávó dikmán á Fehérember foggyén, hítták otet Lákátos Sámsonnák. Jajj, nágy hosszú hájá vót néki, ásztát mondtá neki áz ásszonyá, "De dikmá Láksi aveljunk mán bé áz ágybá" - dikhel. Háde ugrott ám á csóká és ráztá á csóveszt, delláztá á mácát, de nem tudtá, hogy á sápádtárcúák megbábonázták á luvnyát, áki míg fárádtán feküdt levágtá neki 7öles hájászálát e. á csorró meg - Devlá! -, úgy meggyengűtt, hogy á beretvát se bírtá előkápni, amikó' a sok féhír pátkán kájákrá ment véle. Vót ám nágy ünnepelés á fehérek között. De megnott á hájá osz' rájuk rogyisztottá á házukát ..." "... vót nágy víz, avelt le á hegyekbül! De ákkor Kolompár Noé drábárolt a fehírektől nágy hájót, vót péze á fémhulládék árusításábú. Há' megpákoltá á hájót á sok kis pulyávál, rokonnál, oszt átvészelték á nágy vízet..."