A Fejér megyei Szár község lakosa vagyok... A II. Világháború után a magyarországi svábok/németek kitelepítésekor nagyon sok szári lakost telepítettek ki Dingolfing városába. Dingolfing ezen részén alakítottak ki nekik szállásokat. A későbbi utca nevét pedig emlékül a mi kis falunkról nevezték el. ( Szarstraße ) Sajnos a Fritzek nem használnak ékezeteket. 🙁 Küldök egy videót, amiből kiderül, hogy aki Szár település nevével viccelődik, annak a sorsa megpecsételődik. 🙂
Több tízezer ember tüntetett Németországban egy szénbánya bővítése ellen. A tömeg szakadó esőben igyekezett hangot adni annak, hogy nem fogadja el a nyugat-németországi falu kiürítését és lerombolását. A település helyén a tervek szerint egy lignitbányát nyitnának. Közben a rendőröknek rendesen meggyűlt a bajuk a sárral...
Az évfolyamból gyér érdeklődés mutatkozott egy professzor előadásai iránt. Ezért a prof. az egyik előadás végén bejelentette, hogy legközelebb ZH írás lesz, ahova a hiányzókat is sok szeretettel várja. Közölte, hogy hiányzást csak akkor fogad el, ha az illető beteg, és már a halálán van. Erre az egyik diák megkérdezte: - Elfogadja-e a hiányzás okának a túlzásba vitt nemi élet okozta végkimerülést? Kis csend. A prof. a kérdezőre nézett egy pillanatig, majd ezt válaszolta: - Majd legfeljebb megírja bal kézzel.
Jelentős lehűlés ebben az évben már nem jön, karácsonyt követően szilveszterkor sem fog havazni.
Jövő héten enyhülés körvonalazódik, északon tarthat ki legtovább a hótakaró, karácsonyra viszont ott is elolvadhat.
Amióta kiderült, hogy mennyire drága a gáz a túlfogyasztóknak, mindenki fával akar fűteni. A fatüzelés egy komplett rendszer, ami annyit tesz, egy legalább egy-, de inkább kétéves, száraz fát tárol otthon minden család, és ezt teszi a kandallóba, cserépkályhába vagy vegyes tüzelésű kazánba. Eszében sincs azonnal felhasználni, mert a vizes fa nagyon kevés meleget ad, cserébe viszont tönkreteszi a kéményt, a kályhát, a falat, füstje szennyezi a ház körül a levegőt, ellehetetlenítve a szellőztetést. Mégis mi a baj a vizes fával? Azért száraz fával fűtünk évezredek óta, mert annak jó a fűtőértéke. A frissen kivágott, de még a fél éve a törzsétől elválasztott fa is vizes. Ahogy a mi ereinkben vér, addig a fákéban nedvesség kering. A keletkező füst eleinte ugyan kimegy a kéményen, de aztán – főleg az őszi-téli, szélcsendes napokban – megül a ház körül, a völgyben, a település területén. Azaz ahányszor csak kinyitjuk az ablakot, hogy szellőztessünk az egészséges benti levegőért, csak füstszagú, mérgező gázokkal teli valamit kapunk.