A bátor : Hajnali 3-kor totál részegen hazamegy. Felesége az ajtóban áll söprűvel a kezében, mire a pasi rákérdez: - Takarítasz , vagy mész valahova? A rámenős : Hajnali 3-kor totál részegen hazamegy. Bűzlik a sok női parfümtől, az ingén rúzsfoltok láthatók. Megtapogatja a felesége fenekét és így szól: - Te vagy a következő . . . A naiv : Hajnali 3-kor totál részegen hazamegy. Belép az ajtón, a felesége sodrófával várja. Mire a férj: - Drágám, te már hajnalban sütsz? A pofátlan : Hajnali 3-kor totál részegen hazamegy. A felesége fekszik az ágyban, nem alszik… A pali fog egy széket, s az ágya mellé ül. Az asszony kérdésére: - Mit jelentsen ez? – a válasz… - Az első sorban akarok ülni, amikor a cirkusz elkezdődik . . .

Kínáld borral. Vidd vacsorázni. Tartsd a kezeid között. Bókolj neki. Hallgasd meg. Mosolyogj rá. Nevess és sírj vele együtt. Romantikázz vele. Bátorítsd. Higgy benne. Bújj össze vele. Vásárolj vele, vegyél neki ékszereket. Vegyél neki virágot, fogd meg a kezét. Írj neki szerelmes leveleket. Menj el a világ végére érte és vissza. Hogyan bánj egy férfival: Legyél meztelen. Hozz neki rántott húst és sört. Ne állj a TV elé.

Kedves "napiszar"! Egy kedves barátom írta ezt a verset egy jobb pillanatában... Szerintem elég jó lett és úgy vélem, hogy szellemiségében is illik az oldalhoz! 🙂 A szerző is nagy napiszar rajongó, úgyhogy biztosan örülne, ha viszontlátná az oldalon, de ő sose venné a bátorságot, hogy beküldje alkotását... Ha az ember megfelelően részeg, Akkor már nem a méret a lényeg… Még az sem, kell, hogy a dolog jó legyen, Csupán kellően boldoggá tegyen! Lehet ott mélytorok, s nyali-fali A fő, hogy ne tudd, ki a „pasid”! Másnap lehet, hogy nagyon megbánod, De akkor már mindegy – ezt belátod! Megfogadod, hogy soha többet! – ez tuti! De mire feleszmélsz jön megint a „buli”… Ám vigyázni kell, mert megfertőzhetnek minket!! És akkor jön a szifilisz, az AIDS meg a tripper…! Őszintén, kinek kell e sok büdös nyavalya? Egyszerűen húzz inkább gumit a farkadra! Remélem, hogy a leckét megtanultátok, És gyerekek, ti már csak okosan hágtok! Szerző : T. S. R.

Már régóta tervezgetem,hogy randira hívok egy lányt,de soha nem volt elég bátorságom. Végül is egy nap összeszedtem minden bátorságomat,és beszéltem a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot , és megbeszéltünk egy szombat esti vacsorát. Péntek este a a haverjaimmal elmentünk megünnepelni a dolgot . Túlzásba vittük az alkoholfogyasztást, de nagyon. Szombaton nagyon rosszul voltam, húszpercenként szaladgáltam a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával később a hányást már töröltem programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akartam lemondani ,mert féltem ,hogy nem lenne bátorságom még egyszer elhívni a lányt. Így hát találkoztunk az állomáson és bevonatoztunk a városba. Az étteremben már az előétel közben bocsánatot kértem és elviharzottam WC-re. Ezután az előételt már megszakítás nélkül tudtam folytatni, de a következő fogás közben ismét el kellett mennem. A desszert alatt ismét késztetést éreztem , de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-re rohangálással, így inkább visszatartottam. A dolog pár perc múlva elmúlt , ám ekkor így éreztem, hogy némi gáznemű anyag készülne távozni belőlem. Úgy döntöttem, hogy szép óvatosan kiengedem ott az asztalnál. Szerencsétlenségemre a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett. -Na, most szarban vagyok - gondoltam (és éreztem is). Ahelyett, hogy kiszaladtam volna a WC-re, inkább megkapaszkodtam a székben és egy kicsit megemelkedtem,hogy minél kevésbé nehezedjek rá az ,,ajándékra''. Ezt a jóga-pózt fenntartottam a desszert végéig, és közben erősen gondolkodtam , mit tehetnék, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne. Igen gyorsan fizettem,és távoztunk az étteremből. Az állomás felé úgy mentem mint egy cowboy a lány szórakoztatására. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtunk el amikor életmentő ötletem támadt. -Nem lenne gond, ha beugranék megvenni a mellényt amit már egy hete kinéztem magamnak? - kérdeztem. -Rendben, legalább én is körülnézek egy kicsit - mondta. Szerencsére a férfiosztály balra, a női pedig jobbra volt. Így hát szétváltunk. Felkaptam az első mellényt amit megláttam és kerestem egy nadrágot ami leginkább hasonlít az enyémhez,hogy ne vegye észre a csalást. Gyors odamentem a kasszához és odasúgtam a árusnak: -csak a nadrágot! - közben végig a lányt figyeltem nem-e látta a trükköt. Fizettem, és a lánnyal együtt mentünk ki az állomásra. Felszálltunk a vonatra ,és találtam két szabad széket egy kocsi közepén. Leültettem a lányt és azonnal siettem a WC-re. Amikor odaértem,azonnal levettem a nadrágom össze tekertem és úgy ahogy volt kidobtam az ablakon. -Ezt is megoldottam - gondoltam magamban és elmosolyodtam. Ekkor belenézek a szatyorba,hogy kivegyem az új nadrágot, és akkor látom,hogy csak a mellény van benne!!! Kedves Napiszar olvasók képzeljék magukat az én helyembe!!!

John Howard ( Ausztrália miniszterelnöke 1995-2007 ) "A BEVÁNDORLÓKNAK KELL ALKALMAZKODNIUK, NEM A HAZAIAKNAK! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegem van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék. Kultúránk évszázadok alatt fejlődött ki, amely olyan nők és férfiak harcára, bátorságára és győzelmeire épül, akik valamennyien a békét keresték és akarták. Legtöbbünk anyanyelve angol, nem pedig más nyelv. Ezért, ha a mi társadalmunkhoz akartok tartozni, .... tanuljátok meg a nyelvünket! A legtöbb ausztrál istenhívő. Nem csupán néhány keresztény, nem a szélsőjobb, nem politikai kényszer, nem - puszta tény, hiszen nemzetünket keresztény meggyőződésű férfiak és nők alapították, és ez egyértelműen dokumentált. És ezért nem elvitatható, hogy ezt iskoláink falain kifejezésre is juttassuk. Ha Isten megbotránkoztat benneteket, akkor azt tanácsolom nektek, válasszátok hazátokul a világ valamely más táját, mert Isten a MI KULTÚRÁNKNAK alapja. El fogjuk fogadni a ti hiteteket, nem fogjuk megkérdőjelezni. Csupán annyit kívánunk, hogy a mi hitünket is fogadjátok el, és éljetek velünk harmóniában, békében és örömben. Ez itt A MI NEMZETÜNK, A MI FÖLDÜNK és a MI ÉLETVITELÜNK, és minden lehetőséget megadunk nektek, hogy javainkból részt kapjatok és velünk együtt élvezhessétek. De ha állandón panaszkodtok, sajnálatot hajhásztok, történelmi zászlónkat égetitek, hitünket becsmérlitek, keresztény értékeinket semmibe veszitek, életvitelünket elítélitek, akkor arra biztatlak benneteket, éljetek demokráciánk és társadalmunk egy további előnyével: AZZAL A JOGGAL, HOGY ELHAGYJÁTOK AZ ORSZÁGOT! Ha nálunk nem vagytok boldogok, akkor MENJETEK EL! Nem kényszerítettünk benneteket, hogy ide jöjjetek. Ti akartatok hozzánk jönni. Hát fogadjátok el azt az országot, amely titeket is elfogad." Mentől többünk olvassa és gondolja végig az ausztrál miniszterelnök érvelését, annál jobb esélyünk lesz, hogy a mi nemzetünk tagjai is újra megérezzük, hogy van gerincünk, hogy ugyanezt az igazságot kimondjuk és támogassuk.