Az emberi tevékenység hatására növekvő üvegházhatás okai : Az ipari forradalom óta az emberi tevékenységek jelentősen megnövelték az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben. 1.Fosszilis tüzelőanyagok égetése: Szén, földgáz és kőolaj elégetése során hatalmas mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe 2. Erdőirtás: A fák elnyelik a szén-dioxidot, így az erdők irtása csökkenti a szénmegkötő képességet, és több szén-dioxid marad a légkörben 3. Állattenyésztés: Az állattartásból, különösen a szarvasmarhák emésztéséből jelentős mennyiségű metán (CH₄) keletkezik, amely erős üvegházhatású gáz

Szerkesztői megjegyzés : Azt most engedjük el, hogy nyilván senki nem szeret háborúzni... Röhögni a jobb oldali bohócon lehet!

✅ Azonnali enyhülés fejfájásra: A halántékba masszírozva pillanatok alatt csillapítja a lüktető fájdalmat.
✅ Hatékony izom- és ízületi fájdalmakra: Oldja a feszültséget, enyhíti a húzódásokat és a reumás panaszokat.
✅ Szabad légutak, egy pillanat alatt: Megfázás esetén a mellkasra kenve vagy inhalálva tisztítja az orrot.
✅ Viszlát, rovarcsípés! Csillapítja a szúnyog-, kullancs-, és egyéb rovarcsípések okozta viszketést és irritációt.
✅ Az eredeti, változatlan formula: Pontosan az a minőség, amit generációk óta ismerünk és szeretünk.

>>> Most verhetetlen, mindössze 990 Ft-os áron <<<

Svédország – a béke és jólét szimbóluma – mára súlyos társadalmi válság közepén találta magát. Hogyan jutott el egy ország, amely a világ egyik legbefogadóbb és legemberségesebb menekültpolitikáját hirdette, odáig, hogy robbantások, bandaháborúk és politikai szélsőségek árnyékolják be a mindennapokat? Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan alakult át Svédország az elmúlt évtizedekben. Szó lesz a Folkhem filozófiájáról, a jóléti állam működéséről, a kétezres évektől felgyorsuló migrációról, és arról, hogyan alakította át mindez az ország gazdaságát, társadalmát és politikáját. Ezek tények, statisztikák és következmények története – drámai és elgondolkodtató formában.

Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan vált Hongkong a világ egyik legsúlyosabb lakhatási válságának középpontjává. Több mint 200.000 ember él koporsóházakban, alig pár négyzetméteres fülkékben, miközben 4 gazdag család irányítja az ingatlanpiacot, és milliárdokat keresnek a mesterségesen fenntartott földhiányon. Miért nem tesz semmit a kormány? Hogyan lehetséges, hogy egy lakás ára tizennyolcszorosa az átlagjövedelemnek? Miért élnek emberek dobozokban egy olyan városban, amely a pénzügyi elit otthona? A válasz a történelemben, a gazdasági érdekekben és a társadalmi igazságtalanság mély rendszerében keresendő. Ez egy figyelmeztetés minden nagyvárosnak, ahol a lakhatás már nem emberi jog, hanem spekulációs eszköz.

Szerintem aki ezt a csodálatos munkát elvégezte, az megérdemelné a Szakma Kiváló Mestere címet. Üdv. Zsolti, Felsőtárkányból