Az emberi tevékenység hatására növekvő üvegházhatás okai : Az ipari forradalom óta az emberi tevékenységek jelentősen megnövelték az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben. 1.Fosszilis tüzelőanyagok égetése: Szén, földgáz és kőolaj elégetése során hatalmas mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe 2. Erdőirtás: A fák elnyelik a szén-dioxidot, így az erdők irtása csökkenti a szénmegkötő képességet, és több szén-dioxid marad a légkörben 3. Állattenyésztés: Az állattartásból, különösen a szarvasmarhák emésztéséből jelentős mennyiségű metán (CH₄) keletkezik, amely erős üvegházhatású gáz
A középkori Kínában már az 1300-as években is ugrottak komédiások fákról, tornyokról bambuszrudakra erősített kupolával. Modern bázisugrásról 1966 óta beszélünk, akkor kezdett az első ugrónak tartott Carl Boenish fix pontokról ugrani az Egyesült Államokban. Az első kamerával rögzített ugrást 1978-ban mutatta be a Yosemite Nemzeti Park 915 méter magas, El Capitán nevezetű faláról. A B.A.S.E. jump elnevezés - amit a magyar báziusgrásként vett át - szintén Boenish nevéhez fűződik. A rövidítés egy-egy fix objektumot jelöl: B (building) A (antennas) S (span) E (earth). A bázisugrás és a klasszikus ejtőernyőzés közötti alapvető különbség a rögzített pozícióból történő ugrás és a speciális kialakítású, a sima ejtőernyőhöz képest más hajtogatási és nyílási tulajdonságokkal rendelkező ernyő. A rögzített helyről történő ugrásnál az ugrási tényezők megváltoznak, az ugró sokkal rövidebb időt tölt a levegőben, az élmény pedig erősebb. Az ugrás nehézsége a helyszíntől és a földet érési területtől függ. Mivel a zuhanásra és a landolásra is kevesebb az idő, ezért lényegesen nehezebb és veszélyesebb, mint egy ejtőernyős ugrás.
Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan vált Hongkong a világ egyik legsúlyosabb lakhatási válságának középpontjává. Több mint 200.000 ember él koporsóházakban, alig pár négyzetméteres fülkékben, miközben 4 gazdag család irányítja az ingatlanpiacot, és milliárdokat keresnek a mesterségesen fenntartott földhiányon. Miért nem tesz semmit a kormány? Hogyan lehetséges, hogy egy lakás ára tizennyolcszorosa az átlagjövedelemnek? Miért élnek emberek dobozokban egy olyan városban, amely a pénzügyi elit otthona? A válasz a történelemben, a gazdasági érdekekben és a társadalmi igazságtalanság mély rendszerében keresendő. Ez egy figyelmeztetés minden nagyvárosnak, ahol a lakhatás már nem emberi jog, hanem spekulációs eszköz.
Egy pasi ül a bárban, meglát egy izgatóan gyönyörű nőt. Megkérdezi a csapost, nem tudja-e véletlenül ki az a hölgy a bár túloldalán, mire a csapos közli, hogy ő a város legjobb ribije. A pasit földöntúli boldogság tölti el, hogy ez a gyönyörű nő az övé lehet! Odamegy hozzá, megkérdezi a tarifát. − Száz dollár, ha csak kézzel csinálom. A pasi sokallja, de a nő kivezeti a klub elé és rámutat egy piros Ferrarira. − Ezt csak a „kézimunkámmal kerestem”. Pasi belemegy, szobára mennek. A dolog után állítja, hogy még soha ilyen fantasztikus kézimunkában nem volt része. Eltelik egy hét, a pasi megkérdezi mennyi lenne a tarifa, ha szájjal kérné. − 500 dollár. Látva a pasi megingását, a kaszinóra mutat. − Ezt csak a számmal kerestem. Pasi beadja a derekát, és nem bánja meg. A korábbinál sokkalta fantasztikusabb élményben volt része. Egy hét sem telik el a pasi újból felkeresi őt, mennyi lenne a punci ára… Erre kivezeti a kaszinó teraszára, alattuk a város hever. − Ugye nem azt akarod mondani, hogy tiéd a város? – mondja a pasi. A nő nagyot sóhajt: − Nem, de ha lenne puncim, az enyém lenne.
Az orosz Ivan Parsikov legyőzte az ellenfelét, majd váratlan dolog történt. Ünneplés közben megcsapta az áram, amitől azonnal padlót fogott. Az eset után megvizsgálták az orvosok, akik megállapították, hogy a bokszoló nem szenvedett maradandó sérülést az áramütés nyomán. Ő maga így kommentálta a történteket : No para, csak egy kis izomstimulációs terápiában részesültem! 🙂