Két nyugdíjas ül a lócán, szemben pedig egy gyönyörű fiatal leányka dolgozik. Mondja az egyik: -Ejj, ha újra 18 éves lehetnék! - Mire a másik felháborodva: Elment az eszed?!Pár perc örömért megint dolgoznál 40 évet?!
Haldoklik egy kubai öreg emigráns és az utolsó kívánsága, hogy megcsókolja a kubai zászlót. A család és rokonok mindent átkutattak, de kubai zászlót nem találtak. Végül az egyikük meglátott a strandon egy fiatal lányt, akinek a fenekére volt tetoválva a szóban forgó zászló. Megfizették és megkérték a szívességre. Az öregnek elmagyarázták,hogy csak ilyen formában tudták előkeríteni a zászlót. Nincs mit tenni, a haldokló vénember megfogja a popsit és megcsókolja a hazája szimbólumát. Kis gondolkodás után ezt mondja: -Most pedig fordulj meg, hadd búcsúzzak el Fidel Castrotól is!
A fiatal gróf menyasszony megkérdi a nászéjszakán a férjétől: - Mondd drágám, most hogy összeházasodtunk elárulod nekem, hogy mi is az a pénisz? A férj izgatottan letolja a nadrágját és megmutatja. -Ahh! -felkiált a grófnő, hát ezek szerint olyan mint a fasz, csak kisebb!
Egy fiatal lány kicsinek találja a melleit, ezért elmegy az orvoshoz: -Doktor úr, nem lehetne ezen segíteni? - Hát nézze kislány, van egy speciális módszerem, de csak ha nagyon fegyelmezett. Minden nap, egy hónapig, délután 4 órakor vetkőzzön le félmeztelenre, fogja meg a mellbimbóit, és kezdje el körkörösen simogatni őket a mutató ujjával, s közben, mondja ezt hangosan: Kerekecske dombocska, itt szalad a nyulacska. De ha egyszer is kimarad a dolog, oda az eredmény! A lány hiszi is meg nem is, de 3 hét múlva elkezd nőni a melle. A negyedik hétvégén ül a vonaton, a vonat késik, a fülkében egy fiatalember, és mindjárt 4 óra. Nincs mit tenni, szégyenli magát, de levetkőzik, és elkezdi a kúrát: Kerekecske dombocska, itt szalad a nyulacska! A fiatalember ránéz, majd az órájára mered és azt mondja: -Úristen már 4 óra?- Fölugrik, lehúzza a sliccét, elkezdi rázni a farkát, és ezt kiabálja: Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki!
Egy fiatal vállalkozó fényűző irodát bérel, berendezi luxusbútorokkal, és beül a hatalmas íróasztal mögé. Egyszer csak belép az irodába egy férfi táskával a kezében. A vállalkozó hirtelen felkapja a telefont és hangosan beszélni kezd, hogy fontosnak látszódjon. Repkednek a számok, 100 milliók, majd leteszi a kagylót és a férfihez fordul: - Jó napot uram, miben segíthetek? - Jöttem bekötni a telefont.
Egy eltévedt vándor elvetődik egy távoli tanyára. A háziak megvendégelik, majd felajánlják neki, hogy töltse ott az éjszakát. A vándor, mivel nagyon fáradt, köszönettel elfogadja a meghívást. A házaspárnak nincsen vendégszobája, ezért a hitvesi ágyban térnek nyugovóra mindhárman.A vendégnek tetszik a háziasszony, ezért az ágyban elkezdi simogatni. Az asszonynak is szimpatikus a fiatal utazó, ezért halkan odasúgja neki: - Tépj le egy szőrszálat a férjem fenekéről, és ha nem ébred fel rá, akkor benne vagyok egy kis szexben! A vendég letép egy szőrszálat, a férj nem ébred fel, így megtörténik a dolog. Kicsit később újra fellángol a szenvedély, megint egy szőrszáltépés, megint szex.Amikor aztán harmadszor is kitépi a férj hátsófeléből a szőrszálat, az méltatlankodva megszólal: - Már megbocsásson! Azt még elnézem, hogy a saját ágyamban döngeti a feleségem, de legalább ne a seggemet használja eredményjelző táblának!
Az öreg székely bemegy a kocsmába, és kér egy felest. Egy pár fiatal ott poénkodik, majd összesúgnak, hogy hogyan toljanak ki az öreggel. Szépen megvárják, és egy alkalmas pillanatban bedobnak egy Viagrát a pálinkájába. Az öreg komótosan felhajtja. Egy kis idő elteltével kimegy a WC-re. Ahogy jön vissza, látják, hogy összevissza van vizelve a nadrágja. Kérdezik tőle: - Mi történt magával bátyám? - Kimentem, elővettem, hát láttam, hogy nem az enyém, és visszatettem.
Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
Egy kisfiú a nappali szobában játszott az új elektromos vasútjával, amit karácsonyra kapott. Anyja a konyhában mosogatott. Egyszer csak hallja, hogy a vonat megáll, a fia meg elkiáltja magát – Hé faszfejek! Ha le akarnak szállni, most húzzák le a belüket! Azok a seggfejek, akik meg fel akarnak szállni, mozogjanak, mert indulni akarunk. Az anya döbbenten hagyta abba a mosogatást, berohant a szobába és ráförmedt a fiára – Ebben a házban nem beszélünk így fiatalember! Most pedig felmész a szobádba és elgondolkozol a viselkedéseden. A kisfiú felment a szobájába, majd két órával később visszatért, és újra játszani kezdett a vonattal. Anyja hallotta, hogy a vonat megállt és a fiú így szólt – Azoknak, akik most leszállnak, szeretettel megköszönjük, hogy velünk utaztak. Ne felejtsék el magukkal vinni a poggyászukat! Akik most szállnak fel, nagyon kérem tegyék a csomagjaikat az ülés feletti tartóra. Hamarosan indulunk! Az anya rettenetesen büszke volt, a fiú pedig folytatta : Azok pedig, akik ki vannak akadva a két órás kibaszott késés miatt, panaszukkal keressék fel a hülye picsát a konyhában!