Egyszer volt, hol nem volt, volt egy fiú, aki megkérdezett egy lányt: - Leszel a feleségem? A lány azt mondta: - Nem! A fiú ezután boldogan élt, horgászni, siklóernyőzni járt a barátaival, sört vedelt és akkor fingott, amikor csak akart.

Veet szőrtelenítő krém férfiaknak - vásárlói vélemény Miután közölték velem, hogy a golyóim úgy néztek ki, mint egy öregedő rasztafári feje, elhatároztam, hogy fejest ugrok a dolgok közepébe és veszek egy ilyen krémet, mivel a korábbi borotválási próbálkozásaim csak csekély sikerrel jártak és majdnem elroppant a gerincem, amikor megpróbáltam elérni a problémásabb részeket. Mivel kissé romantikus vagyok, úgy gondoltam, a tettet az asszony szülinapjára időzítem, hogy érezze a törődést. Jóval előtte megrendeltem a terméket, és mivel az Északi-tengeren dolgozok, úgy gondoltam, keményebb vagyok, mint az előző vélemények írói, akiket puhány irodai alakoknak tartottam… Ó, társaim a fájdalomban, micsoda tévedés volt! Megvártam, míg az asszony az ágyba bújt, és miután homályos utalásokat tettem neki valami különleges meglepetésről, lementem a fürdőszobába. Kezdetben minden jól ment, felkentem a krémet és vártam, hogy valami történjen. Nem kellett sokáig várnom. Először kellemes melegséget éreztem, melyet pillanatokon belül olyan intenzív, égető érzés váltott fel, amit csak úgy tudok leírni, mintha ketten húzták volna a szögesdrótból készült alsógatyámat a farpofáim közé, azzal a feltett szándékkal, hogy a fejemmel kiüssem a plafont. Addig az éjszakáig a vallás nem játszott nagy szerepet az életemben, de akkor készséggel híve lettem volna bármelyik vallásnak, amelyik megszünteti azt a kegyetlen égető érzést a hátsó kijárat körül, amely pusztulással fenyegette a koronaékszereket is. Miközben azért küzdöttem, hogy ne harapjam át a fájdalomtól az alsó ajkamat, megpróbáltam lemosni a krémet, amivel csak annyit értem el, hogy egy szőrcsomó eldugította a lefolyót. Könnyektől elhomályosult szemmel támolyogtam ki a hallon keresztül a konyhába, és - mivel járni nem nagyon voltam képes - az utolsó métert kúszva tettem meg a hűtőszekrényig valami hűsítő fájdalomcsillapító reményében. Feltéptem a hűtőgép ajtaját, megláttam egy doboz jégkrémet, aminek letéptem a tetejét és magam alá helyeztem. A megkönnyebbülés fantasztikus, de csak időleges volt, mivel a jégkrém meglehetősen gyorsan elolvadt és az égető érzés hamar visszatért. A jégkrémes doboz kialakítása miatt ráadásul a kipufogót nem tudtam hűsíteni, ezért körbetapogattam a mélyhűtőfiókot valami más után kutatva, mivel biztos voltam benne, hogy a látásomat meglehetősen hamar újra el fogom veszíteni. Megragadtam egy zacskót, amiről később kiderült, hogy fagyasztott kelbimbó volt, kiszakítottam, és közben próbáltam olyan csendben maradni, amennyire csak tudtam. Fogtam egy marék kelbimbót és megkíséreltem párat beszorítani a farpofáim közé, de hiába. Azért nem működött a dolog, mert egy kevés krémnek sikerült bejutnia a fingómba, ami olyan érzést okozott, mintha egy rakétahajtómű dolgozott volna bennem odalent. Kétségkívül – és egyben remélhetőleg is – ez volt az egyetlen pillanat az életemben, amikor arra vágytam, bárcsak megjelenne egy homokos hóember a konyhában, amiből látható, milyen mélyre lettem volna képes süllyedni a fájdalom csillapítása érdekében. Fájdalomtól elgyötört elmém csak azt az ötletet volt képes kiszenvedni magából, hogy egy kelbimbót óvatosan felhelyeztem oda, ahol még előtte semmi sem járt. Balszerencsémre a konyhából kihallatszó furcsa nyögésekre felriadt asszony ezt a pillanatot választotta ki, hogy utána járjon a zajok forrásának, akit az a látvány fogadott, hogy a seggem az égnek mered, golyóimról epres jégkrém csöpög, és éppen egy szem kelbimbót tolok a lyukamba, miközben azt nyöszörgöm: Hú, de jó érzés… Érthető módon megrázta a látvány és felsikított, és mivel nem láttam az érkezését, a hangtól önkéntelenül összerándultam, ami miatt a kelbimbó meglehetős sebességgel kilövődött belőlem éppen az ő irányába. Megértem, hogy nem éppen arra a különleges meglepetésre vágyott, hogy éjjel 11 órakor egy kifingott kelbimbóval lábon lőjék a konyhában, és az sem segített rajtam, hogy másnap a gyerekeknek meg kellett magyarázni a jégkrémben látható furcsa lenyomat keletkezésének körülményeit. Szóval, összességében a Veet eltávolítja a szőrt, a méltóságot és az önbecsülést…

Kiképzéskor az újonc nem érti, hogy a rakéta kilövése után, miért nem megy bele a víz a tengeralattjáró kilövő csövébe. Az őrmester elkezdi magyarázni: - Figyel, azért nem folyik be, mert a hermetikus zár nem engedi. - Mi az a hermetikus zár? - Fingottál már fürdés közben? - Jelentem, fingottam. - És belement a víz a seggedbe? - Jelentem nem. - Na, látod ez a hermetikus zár.

"Az életben nem a lélegzetvételek száma a fontos, hanem azok a pillanatok amikor eláll a lélegzetünk" - mondta Kalányos Csivászregál és befingott a liftbe.

Family Guy

Tömött busz a reggeli csúcsforgalomban. Az egyik utas megkérdezi a másikat: - Elnézést uram! Maga fingott? - Természetesen. Csak nem képzeli, hogy mindig ilyen büdös vagyok?!

Akcióban a nyomozócsoport

- Na ki a gyerek apja? – kérdik. - Oszt mé? Maga tudni szokta, melyik babszemtől fingott?

Mondta Golyvás Gézuka, majd befingott a liftbe!

Társkeresés felsőfokon, 15 percben. Szóval az történt, hogy váltottam pár sort egy viszonylag értelmes és viszonylag emberszabású sráccal és megbeszéltük, hogy akkor tegnap beülünk valahova kávézni. Sminkeltem egy laza 83 és fél percig, séró belő, előnyös kínai ruha felölt, parfüm meg minden, mégse nézzek ki úgy, mint egy homlessz mamut, elindultam a "randira". Megfogadtam, hogy nem eszem meg reggelire a tagot, nem nyomom le dumában, nem beszélek csúnyán, nem leszek barom, szépen, intellektuálisan elbeszélgetek vele Hegel esztétikájáról és hazajövök. Csávó áll a Moszkván, cigizik, köp egy hegyeset a telefonfülkék irányába, nálam is szakadtabb cuccokban van, virág sincs a kezében, szóval igen alacsony pontszámot kapott első ránézésre, de nem akartam ilyen hamar lemosni a sminket, gondoltam oké, kap pár percet varázslatos személyemből. Odalibbenek, egész helyes a búrája, rám mosolyog és BAZMEG HIÁNYZIK AZ ELSŐ 2 FOGA... Azt hittem beszarok ott helyben! Namármost nekem elég rendesen látszik minden a pofámon ezt ő is észrevette, gyorsan neki is állt mentegetőzni, hogy válogatottban hokizik-mondja ezt pöszén mert NINCS FOGA!-és hogy 2 napja kiverték a protkóját de már készül az új, jövő hétre meglesz. Gondoltam, jó, hát csókolózni amúgy sem csókolóztunk volna... Beültünk valami kávézóba, mondta, hogy ő egy online újságnál van a sport rovatnál-itt éreztem, hogy túl sok közös pont azért nem lesz köztünk- és hogy Csepelen lakik-szinte a szomszédban van, csak 2 óra tömegközlekedéssel. Szóval rendelt egy kapucsínót meg valami tósztot, sütit, sört, én meg gyömbért-semmi kaja, semmi pacal, csak szerényen, csajosan!-, közben csak beszélt, beszélt, hogy 4 éves korában kivették a fél gyomrát mert beteg volt, aztán 27 évesen volt egy motorbalesete és beültettek a lábszárába valami fémet, hogy múlt héten megemelt valamit és lágyéksérve van és amúgy kő kemény a bal heréje és tőzegáfonya teát iszik rá hátha elmúlik, ergó csak hallgattam, aztán felemelkedett a székről és akkorát fingott, hogy odanézett még a pultos is. Én meg csak ültem és nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. Hirtelen azt hittem, ez valami elbaszott amcsi vígjáték vagy a kész átverés só! De nem jött a Jáksó a pezsgővel... Sűrű elnézést kért, de hát neki most valami gombás bélfertőzése van, ne haragudjak, azt mondta az orvos, hogy ne tartsa bent a gázokat semmiképp, amúgy egész nap hányt és még fogat mosni sem volt ideje, mert edzésről jött és tényleg bocs meg minden, aztán ki is ment a vécére. Én meg ültem és egykedvűen szürcsöltem a gyömbért és nem akartam de valóban NEM AKARTAM elhinni a szitut, miközben elkapott belül a röhögőgörcs, hogy tulajdonképpen mire számítottam bazmeg? Egy normális pasira akivel órákon keresztül értelmes dolgokról fogok meghitten beszélgetni gyertyafénynél és a végén belekarolok és hazakísér? Chö! Ugyan már! Aztán visszajött és közölte, hogy mennünk kéne, mert hát az előbb sógorostul jött a puki,- azaz egy kicsi belement a boxeralsóba,- tegyem már meg, hogy fizetek (WTF?!) ő addig kint megvár. - Azt a gentleman kurvaanyádat! Úgyhogy fizettem, kimentem, kezet ráztam vele és csak annyit mondtam, hogy örülök, hogy beszart a gyönyörtől hogy velem tölthette ezt a kis időt, aztán sarkon fordultam és otthagytam a büdös, fogatlan picsába.