A második világháborút követően Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként DUPLÁZÓDTAK. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint. Ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett.
Stumpf-Biró Balázs összeomlás kutató beszél arról, hogy mikorra várható a jelenlegi emberi civilizáció összeomlása. Egy olyan válságsorozat nyitányát éljük napjainkban, ami megváltoztatja majd a világunkat. Közrejátszik a éghajlatváltozás, a gazdasági válságok, a nyersanyag és élelmiszerhiány, ezeket pedig most felgyorsította a háború.
A bikaviadalok egyre kevesebb nézőt vonzanak Spanyolországban. Több ezer állat pusztul el évente az arénákban, emiatt több városban is azt tervezik, hogy lemondanak ezekről a rendezvényekről. Másrészt viszont a versenyekből származó bevétel és a hagyományőrzés szándéka életben tartja a tradíciót, ráadásul a tenyésztők továbbra is számíthatnak az uniós támogatásra. A spanyol Unión de Criadores de Toros de Lidia, amely 347 tenyésztő érdekeit képviseli, úgy becsüli, hogy a támogatások betiltása körülbelül évi 200 millió eurós gazdasági csapást jelentene az ágazat számára Európa-szerte.
Infláció Magyarországon A forint 1946. évi bevezetése után, az újjáépítés éveiben, jelentős volt az infláció. 1952-ben a fogyasztói árak mintegy 250 százalékkal voltak magasabbak, mint 1946-ban. 1952 után, az addigra létrejött szocialista tervgazdálkodás viszonyai között egészen 1968-ig árstabilitás volt, az életszínvonal emelkedett. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmusban ismét infláció alakult ki, 1989-ra az árak több mint megháromszorozódtak. Az 1989 utáni hat év során a piacgazdaságra való áttérés nehézségei miatt több száz százalékos volt az infláció, a GDP, a reálbérek mintegy 20 százalékkal csökkentek. Majd 1995 után lassult, „egyjegyűvé” vált az infláció, és megindult a gazdasági növekedés.
Még évekig eltarthat a drágulás Magyarországon, de nem csak a háború miatt Az ukrán mezőgazdaság állapota különösen fontos az európai élelmiszerbiztonság szempontjából. Arra, hogy miért van ez így, egy agrárszakértő adta meg a választ. A szakember szerint Ukrajna a világ egyik legtermékenyebb területe a természeti adottságai miatt. Nagyon jó minőségű földje van, ami szántóföldi termelésre alkalmas: a csernozjom talaj. Nagyon magas az ásványi anyag tartalma, jó a szerkezete és hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre. 42 millió hektáron lehet gazdálkodni, ez nagyjából a tízszerese a magyar termőföldek összterületének. Ukrajna gigantikus méretekben takarított be terményeket a háború előtt. Kukoricából 30, búzából 25, napraforgómagból pedig 20 millió tonna felett termelt. Ráadásul ezekben a szektorokban Oroszország is fontos szereplő volt.
Marad az árstop - július elsejéig nem változik az üzemanyagok ára. Így a kutakon a fogyasztók még mindig a 480 forintos literenkénti árakkal találkozhatnak. Ha ezek nem lennének, akkor egy liter 95-ös benzin már 591, egy liter gázolaj pedig 674 forintba kerülne. forrás : Világgazdaság.hu