A videóban látható az egyik ok a sok közül, hogy mi lehet a probléma velük.

Youtube komment : "Én voltam a Die Hard 5-ben statisztaként, amikor itt forgattak Budapesten és az egyik fegyveres jelenetnél mi gumi Kalashnikov -okat kaptunk 🙂"

A középkori Kínában már az 1300-as években is ugrottak komédiások fákról, tornyokról bambuszrudakra erősített kupolával. Modern bázisugrásról 1966 óta beszélünk, akkor kezdett az első ugrónak tartott Carl Boenish fix pontokról ugrani az Egyesült Államokban. Az első kamerával rögzített ugrást 1978-ban mutatta be a Yosemite Nemzeti Park 915 méter magas, El Capitán nevezetű faláról. A B.A.S.E. jump elnevezés - amit a magyar báziusgrásként vett át - szintén Boenish nevéhez fűződik. A rövidítés egy-egy fix objektumot jelöl: B (building) A (antennas) S (span) E (earth). A bázisugrás és a klasszikus ejtőernyőzés közötti alapvető különbség a rögzített pozícióból történő ugrás és a speciális kialakítású, a sima ejtőernyőhöz képest más hajtogatási és nyílási tulajdonságokkal rendelkező ernyő. A rögzített helyről történő ugrásnál az ugrási tényezők megváltoznak, az ugró sokkal rövidebb időt tölt a levegőben, az élmény pedig erősebb. Az ugrás nehézsége a helyszíntől és a földet érési területtől függ. Mivel a zuhanásra és a landolásra is kevesebb az idő, ezért lényegesen nehezebb és veszélyesebb, mint egy ejtőernyős ugrás.

amely keretet ad a tekintetnek és kiemeli az arcvonásokat.

De 🙂

Sziasztok! Ezt az egyik bútoráruházban fotóztam… Ilyeneket szoktak kitenni az emberek lomtalanításnál 🙂 Üdv, Olvasótok

Az egyik legjobb rész a filmből 🙂

Svédország – a béke és jólét szimbóluma – mára súlyos társadalmi válság közepén találta magát. Hogyan jutott el egy ország, amely a világ egyik legbefogadóbb és legemberségesebb menekültpolitikáját hirdette, odáig, hogy robbantások, bandaháborúk és politikai szélsőségek árnyékolják be a mindennapokat? Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan alakult át Svédország az elmúlt évtizedekben. Szó lesz a Folkhem filozófiájáról, a jóléti állam működéséről, a kétezres évektől felgyorsuló migrációról, és arról, hogyan alakította át mindez az ország gazdaságát, társadalmát és politikáját. Ezek tények, statisztikák és következmények története – drámai és elgondolkodtató formában.

Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan vált Hongkong a világ egyik legsúlyosabb lakhatási válságának középpontjává. Több mint 200.000 ember él koporsóházakban, alig pár négyzetméteres fülkékben, miközben 4 gazdag család irányítja az ingatlanpiacot, és milliárdokat keresnek a mesterségesen fenntartott földhiányon. Miért nem tesz semmit a kormány? Hogyan lehetséges, hogy egy lakás ára tizennyolcszorosa az átlagjövedelemnek? Miért élnek emberek dobozokban egy olyan városban, amely a pénzügyi elit otthona? A válasz a történelemben, a gazdasági érdekekben és a társadalmi igazságtalanság mély rendszerében keresendő. Ez egy figyelmeztetés minden nagyvárosnak, ahol a lakhatás már nem emberi jog, hanem spekulációs eszköz.

Ebben a videóban mélyrehatóan bemutatjuk, hogyan süllyedt az Egyesült Királyság – és különösen London – a gazdasági és társadalmi válság állapotába. A világ egyik leggazdagabb városa ma már milliók számára megfizethetetlen. A lakhatási válság, a reálbérek 15 éve tartó stagnálása, a hajléktalanság robbanásszerű növekedése, valamint az elvándorlás és a migráció egyre élesebb ellentmondásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban élni sokaknak már nem lehetőség, hanem küzdelem.