Olyan kiábrándító, amikor a barátnőmet hívom, de azt kell olvasnom, hogy „a szám foglalt".
Ha hajszálat találsz a levesedben, ne csüggedj. Inkább adj hálát, hogy nem pöndörödik.
Emlékszem az első melómra. A Balatonon nyaralókat kellett bekenni naptejjel... Nem rossz munka, bár a faházaknál vigyázni kell a szálkákkal.
A thai lányok olyanok, mint a biogyümölcs. Vigyázni kell, mert némelyikük kukacos...
Egy szovjet állampolgár elmegy szavazni. Ahelyett, hogy megnézés nélkül bedobná a szavazólapot az urnába (ami igen szavazatot jelent az egyetlen jelöltre), félrevonul és nézegetni kezdi. Azonnal odamegy hozzá egy civil ruhás szerv: - Mit művel itt maga? - Semmit, csak kíváncsi vagyok, hogy kire fogok szavazni. - Na ne viccelődjön itt, elvtárs, maga még nem hallotta, hogy a Szovjetunióban a szavazás titkos?
Én úgy tudok sörözni, ahogy Lékó sakkozni. Világossal kezdek, néha leütök pár futót, és megesik, hogy berosálok. A végjátékban aztán a parasztlány is királynővé változik.
Én úgy vagyok a hányással, mint Ady a versírással. Egyre könnyebben megy és egyre mélyebbről jön.