"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?
Pistike sír a lépcsőnél, odamegy egy tanár és megkérdezi tőle. - Miért sírsz, Pistike? - Mert a matek tanárunk leesett a lépcsőn. - És ez téged ennyire meghatott? - teszi fel az újabb kérdést a tanár. - Nem. Azért sírok, mert mindenki látta, amikor leesett, csak én nem.
Három idős ember az öregedés nyavalyáiról beszélget: - Gyakran előfordul velem, hogy állok például a hűtőszekrény előtt, egy adag majonézzel a kezemben, és egyszerűen nem emlékszem, vajon most vettem-e ki onnan, vagy most akarom visszatenni - így az első. A másik idős ember erre ezt mondja: - Igen, velem is előfordult már, hogy álltam a lépcső közepén, és képtelen voltam rájönni, vajon felfelé, vagy lefelé indultam el. A harmadik gyorsan mondja: - Szerencsére nekem nincsenek ilyen problémáim. Ezt le is kopogom... Nahát! Ti is hallottátok? Biztos a postás az, megyek és megnézem mit akar.
Gizi néni térdműtét után: - Doktor úr, fogok tudni majd újra lépcsőn járni? - Persze, Gizi néni. - Hála Istennek! Tudja, milyen fárasztó volt mindennap háromszor ki az ablakon, le az ereszcsatornán és vissza!
A férj 75 éves, a feleség 25, a nászéjszaka után feleség remegő lábakkal jön le a lépcsőn. A portás megkérdi
-Valami baleset érte?
-Nem, csak amikor az öreg azt mondta, 50 éve spórol, én hülye azt
hittem, a pénzre gondol...
www.topviccek.hu
A férj 90 éves, a feleség 30. A nászéjszaka után a fiatalasszony remegő lábakkal jön le a lépcsőn! A portás riadtan kérdezi: - Valami baleset érte? - Nem, csak amikor az öreg azt mondta, 65 éve spórol, én hülye azt hittem, a pénzre gondol.
1. Enyhén spicces Tünetek: Csillogó szemek, gyakori vigyor, néha váratlan kurjantás Fogyasztás: 4-5 üveg sör v. ugyanennyi nagyfröccs Pályagörbe: Egyenestől alig észrevehetően eltérő 2. Félspicces Tünetek: A szemek még jobban csillognak, heveny nótázási inger, a beszéd felgyorsul, minden tizedik szó után egy elfojtott böffentés Fogyasztás: 3 fél rum + 5 üveg sör Pályagörbe: Egyenes, itt-ott egy gyorsan korrigált oldalirányú billenés 3. Spicces Tünetek: a szemcsillogás marad, a vigyorgás konstans és infantilis jellegű, a beszéd érthetőségének foka csökken, kezd megszűnni a különbség zöngés és zöngétlen mássalhangzók között. Fogyasztás: 1 dl törköly + 6 üveg sör Pályagörbe: kissé hiperbolikus, illemhelyre való távozáskor ötletszerű megkapaszkodás különböző tárgyakba ( Pl.: pincérnő bal melle.) 4. Kótyagos Tünetek: A szem fénye megtörik, trágár kifejezéseket használ minden böfögéssel kísért csuklás után, folyamatos fals éneklés a Bodri kutya verésénél egy könnycsepp az arcon. Fogyasztás: Sok-sok sör Pályagörbe: Ciklikus ívekkel tarkított parabola. 5. Enyhén részeg: Tünetek: Az arc vonásai plasztikussá válnak, a mimikai izmok nyersgumiszerűen funkcionálnak, a beszédben gargalizációhóz hasonló hangok tűnnek fel, indiszkrét vádaskodása ló nemi szervének és a pincér végbelének feltételezett kapcsolatára. A sótartó reflexszerű eltulajdonítása. Fogyasztás: 3 fél rum, 1 fél vodka, 4 sör és 3 nagyfröccs Pályagörbe: Ilyet az ökör is csak vágtában vizel. 6. Félrészeg Tünetek: A szem fénye megtört, a tekintet gyűrűző pocsolyához hasonlatos, furcsa mondatok, látszólag érzelmes turkesztáni pásztorábránd részletek keverednek. A WC-ben vizelés közben obszcén ódáknak a falra firkálása reszketeg betűkkel, mint pl.: Ha rövid a farkad, közelebb kell állni, nem kell a budiból Balatont csinálni! Fogyasztás: 2 dl rum + 8 sör + 4 dl bor Pályagörbe: Átmegy térgörbébe, amely a lépcsőn való leguruláskor Archimedesi spirálhoz hasonlatos. 7. Részeg Tünetek: A szem csukva csak akkor nyílik ki , amikor a lekókadó fej felborít legalább 2 üveg sört, halk sírdogálás. Az arcon megjelennek az örökölt degeneráltság koravén ráncai, illemhelyre bezuhanás csukott ajtón keresztül. Fogyasztás: 3 dl vodka + 10 üveg sör +4 nagyfröccs Pályagörbe: Matematikailag leírhatatlan, 4 dimenziós mozgás, a 4. dimenziónak bejön a Delírium Termes. 8. Mocsár részeg Tünetek: A szem szinte állandóan csukva, de néha nyitva is van, csak a fehérje látszik. Ezen keresztül látható a Kóma Kalandjai. Az érzékszervek teljesen pertuváltak, - se kép, se hang - Halk hörgés, időnként a bal orrlyukon való hányás. Mint utólag a detoxikálóban a Filmszakadás című film megtekintése. Fogyasztás: kb. annyi, mint egy kozák lovasezred lovakkal együtt. Pályagörbe: Nincs csak rezonatív helyváltoztatás csuklás közben.
Két szőke nő beszélget a tegnapi áramszünetről. - Képzeld 1 órát álltam a liftben az áramszünet miatt. - Az semmi, én 2 órát álltam a mozgólépcsőn!
