Kicsit másképp 🙂 🙂 🙂

Info a témához : 2025. január 1-jétől kivezeti a magyarországi piacról a Vodafone, a DIGI márkákat, és a társaságok ezt követően egységesen One márkanév alatt nyújtják lakossági és vállalati távközlési szolgáltatásaikat.

Érkezés sci-fi vs. magyar slágerek

Videó az újrahasznosításról, magyar stílusban 🙂

Az eset háttere, hogy Delhusa Gjon énekes nemrég került reflektorfénybe egy parkolási botrány miatt, amikor tilosban parkolva két különböző igazolványt mutatott fel a közterület-felügyelőknek. Az egyik igazolvány egy magyar rendőrigazolvány volt, míg a másik az International Police Association (IPA) tagságát igazolta volna. Az IPA szerint azonban ezek az igazolványok már régóta érvénytelenek.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy 1946-os plakáton olvasható: „Igyon sört! Kérjen sörpénzt!”. Az ötlet Aich Huberttől, a Dreher Sörgyár akkori igazgatójától származik, aki a II. világháború utáni gyenge keresletet valószínűleg azzal igyekezett növelni, hogy a nagyobb vállalatokkal megállapodott: azok sörpénzt vehettek az alkalmazottak részére, akik ezt sörre vásárolhatták le. A plakát a dolgozókhoz szól: kérjenek juttatásként sörpénzt munkáltatóiktól! De sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.