Két fickó ül egymással szemben a vonaton. Az egyik panaszkodni kezd a másiknak, hogy ő rosszul van, ha háttal ül a menetiránynak. A másik udvariasan felajánlja hogy cseréljenek helyet. Kis idő múlva az udvarias utas lehányja a másikat. - Ember! Miért nem mondta hogy maga is rosszul lesz, ha háttal ül a menetiránynak? - Hát gondoltam, inkább én hányom le magát, mint maga engem.

Szombat délután van, mókuska randira készülődik. Igencsak kiöltözik, már a sminkje is készen van, amikor hirtelen leszarja egy madár. Mókuska mérgelődik... - Na de, madár! Hát miért szartál le?! Épp randira készülődöm! - Ja, és még azt is üzeni, hogy ma nem ér rá!

Ébrednétek mellette?

Az ügyesebbek a szünetet is tartalmasan kihasználják

Szeretett volna bevágódni a csajnál, megmutatta neki a rajztudását

Mondanám, hogy eladó szeretett autóm, de ha szeretném nem adnám el. Romániában harmadik tulaja vagyok, összességében kitudja. Ennek az autónak az előélete akár egy kóbor kutyáé, nem lehet tudni kié volt, hogy került az utcára és hogy hogy van még életben. Valószínű, hogy egy német orvos házaspár, hozta ki a szalonból, gondosan ápolva és szeretve azt, majd lehetséges, hogy továbbadták a török származású Hassan döner üzlet-tulajdonos úrnak aki pár százezer km alatt hetente nemegyszer tesztelte le az autó vég sebességét a német Autobahn-on. Ezután egy koszovói albán menekült vásárolta meg aki menekült barátait kényeztetve hordozta fel alá az autó maximális kapacitását kihasználva (ez megmagyarázná a belső kopásokat), de úgy gondolta, hogy sok túl kicsi ez az autó tízenüknek ezért miután ment még egy pár százat vele hátramenetben meghirdette mobilen. így talált rá Lakatos Emanuel a szakmát jól értő és becsületesen űző nepper, aki trélerén további 4 ilyen társaságában elhozta Romániába, papucsoskalaposbajszos megbízójához aki az állam bácsitól ellesett 40%-ot rárakva ügyesen kiegészítve a tőlünk lehúzott juttatásait eladta, ugyancsak nekünk. Ezen kalandok mentén került el hozzám. Vagy kitudja...