Kedves fiam ! Sokat gondolkodtunk apáddal, hogy mivel lephetnénk meg a szülinapodon, de nem igazán jutott eszünkbe semmi extra. Sajnos túl sok pénzünk nincs örülünk, hogy a tanulmányaidat tudjuk fizetni, mert még mindig tart ez a fránya válság. Azért reméljük a végére mégis sikerült egy kis meglepetést kitalálnunk. A csomagot ma adtam fel.Két nap múlva ott van. Ölel és csókol : Szerető anyád és apád
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra. Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle: - Takács néni, ismer engem? Mire a hölgy: - Persze hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze hogy ismerlek. Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte: - Takács néni, ismeri a védőügyvédet? - Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem. A védőügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk: - Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.
Mindig is néptáncos akartam lenni, de rá kellett jönnöm, ahogy én táncolok olyan nép nincs. 🙁
Piroska kint ül a ház előtt nagy terpeszbe, szoknyába, bugyi nélkül és eszi a dinnyét. Béla bácsi elmegy a ház előtt és észreveszi hogy Piroskán nincs bugyi. - Te Piroska, nincs rajtad semmi. - Tudom, de legalább nem a dinnyére mennek a legyek.
"Nagyon elegem van abból, hogy akadályozni akarnak létünk teljes megismerésében, mert úgy döntöttek valakik, hogy úgy szeretnék kihasználni az emberek jóhiszeműségét, és azt a vágyát, hogy ne azzal kelljen már foglalkozniuk örökké, hogy árgus szemekkel és fülekkel azt figyeljék, már megint, hol játszanak ki minket, hanem alkosson! Ehelyett? Egyszerre kellene lennem, politikusnak, közgazdásznak, kémikusnak, biológusnak, orvosnak, fizikusnak, mindennek, mert nem tudhatom, hol akarnak valami ocsmány csalással megetetni! Az asztalost sem kell állandóan figyelned, mikor az asztalt készíti neked, rábízod, ha nem azt rakta eléd, amit kértél, eljársz vele szemben valamilyen módon, elzavarod, nem fizeted ki, másikat keresel. Minden ember fel van háborodva, ha valakit hazugságon kap a mindennapi kapcsolataiban, annál feljebb lévők hazugságain nincs felháborodva, nyeli, mint a kacsa a nokedlit! Nem akar neki hátat fordítani, nem akarja páros lábbal seggbe rúgni, legyint egyet és hallgat! Érdekes, hogy ott, ahol nagyon komolyan az életünkről van szó, a jövőnkről, az utánunk jövők lehetőségeiről, nem érdekel senkit, azt hiszed elég, ha ráhagytál némi vagyont a gyerekedre, hiszed, megtettél mindent! Megszoktuk, hogy a politika, a hatalom az a hazugsággal egyenlő és ennyi, nem követeli az ország egymás után felsorakozva, hogy az Igazságot akarjuk, sőt, az egész emberiség hallgat..."
Sziasztok! Ezt épp ma láttam a Tacskóban. Beindult a fűtési szezon, nincs mese!
A bolti eladónő a kettős létrára mászik, hogy levegye a polcról az árut. Egy vásárló férfi tátott szájjal néz a köpenye alá, mely alatt a nagy melegre való tekintettel egyáltalán nincs bugyi. - Meglátta a pincsikémet? - kérdezi az eladónő. - Amit én láttam hölgyem, az inkább egy bernáthegyi🙁
A tanítónő a suliban: - Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó. Bekapcsolom a hangszórót és felhívok egy tetszőleges számot: - Itt Horváth lakás. - Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni. - Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk.Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!- Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az alapfokon. A tanítónő felhívja ugyanazt a számot: - Itt Horváth lakás. - Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni. - Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel. Még egyszer:Itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?! - Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon. Most jön a legmagasabb fok. A tanító néni felhívja ugyanazt a számot: - Itt Horváth lakás. - Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni. - Már megint te vagy, te hülye k....va? Menjél vissza a jó k....vaanyádba, ahonnan jöttél. Vagy gyagya vagy, vagy engem akarszba.........gatni. - Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka. Egy vörös hajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból: - Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat! - Mutasd meg, Jenőke. A gyerek felhívja ugyanazt a számot: - Itt Horváth lakás. - Zolika vagyok, nem kerestek?
