A kéthetes rendezvényre tavaly mintegy 6,7 millió vendég érkezett a világ minden tájáról. Bár a fesztivál területére ingyenesen lehet belépni, a fogyasztásért, a szállásért és az utazásért már komoly összegeket kérnek a szolgáltatók. Íme a 2025-ös árak : Literes korsókba csapolják a sört, amelyek ára a hivatalos portál szerint idén 14,5 és 15,8 euró között alakul, ami nagyjából 5600–6150 forintnak felel meg. Ez 3,5 százalékos emelkedést jelent a tavalyi árakhoz képest, amikor a korsók átlagosan 13,6–15,3 euróba (5300–6000 forint) kerültek.
Ha nincs pénzed elutazni Bora-Borára, de te mégis posztolod hogy ott vagy! 🙂
Youtube komment/kérdés : "A videó második fele fent van Pornhubon?"
A középkori Kínában már az 1300-as években is ugrottak komédiások fákról, tornyokról bambuszrudakra erősített kupolával. Modern bázisugrásról 1966 óta beszélünk, akkor kezdett az első ugrónak tartott Carl Boenish fix pontokról ugrani az Egyesült Államokban. Az első kamerával rögzített ugrást 1978-ban mutatta be a Yosemite Nemzeti Park 915 méter magas, El Capitán nevezetű faláról. A B.A.S.E. jump elnevezés - amit a magyar báziusgrásként vett át - szintén Boenish nevéhez fűződik. A rövidítés egy-egy fix objektumot jelöl: B (building) A (antennas) S (span) E (earth). A bázisugrás és a klasszikus ejtőernyőzés közötti alapvető különbség a rögzített pozícióból történő ugrás és a speciális kialakítású, a sima ejtőernyőhöz képest más hajtogatási és nyílási tulajdonságokkal rendelkező ernyő. A rögzített helyről történő ugrásnál az ugrási tényezők megváltoznak, az ugró sokkal rövidebb időt tölt a levegőben, az élmény pedig erősebb. Az ugrás nehézsége a helyszíntől és a földet érési területtől függ. Mivel a zuhanásra és a landolásra is kevesebb az idő, ezért lényegesen nehezebb és veszélyesebb, mint egy ejtőernyős ugrás.