Már javában megy a film, miközben egy szőke nő a nézőtéren hangosan telefonál. A mögötte ülő előrehajol, és odaszól neki: - Elnézést, de nem hallok semmit. - Remélem is, mert ez magánbeszélgetés!
Meghal a mérnök, az orvos, meg a cigány. Szent Péter kérdi tőlük, mit szeretnének a ravatalnál hallani a gyászolóktól. A mérnök: - Itt nyugszik a műszaki tudományok pótolhatatlan nagysága. Az orvos: - Az emberiség jótevőjétől veszünk most búcsút. - No és te, cigány, mit akarsz hallani? - kérdi Szent Péter. Mire a cigány: - Odanézz, mozog!
Nyár van, és a második emeletről egy férfi nyakába hullik egy használt kotongumi. Felháborodva néz fel. Látja, hogy csak egyetlen ablak van nyitva. Felveszi a pottyanatot, és becsenget a lakásba. Kijön egy idősebb úr. - Mondja, kérem, ki tartózkodik abban a szobában, aminek az ablaka az utcára néz és nyitva van? – kérdezi. - A lányom és a vőlegénye. - Akkor tessék, itt van az unokája !
Egy városi megy át a falun az autójával, egyszer csak látja a felírást a parasztház falán: “Eladó.” Bemegy és mondja a gazdának, hogy megveszi, és ahogy körbetekint, lát mindenféle állatot, disznót, tyúkot, borjút, kecskéket és még három méhkast is. Erre szól a városi, ha megveszem a gazdaságot nekem azok a méhkasok nem kellenek. Nem? Szól a paraszt. Pedig ezek idomított méhek, nem csípnek csak a mézet hordják ide! -de ha akarja,kipróbálhatjuk. Vetkőzzön le meztelenre! -kikötöm magát a diófához, kiengedem a méheket és ha egy is megcsípi, megkapja a gazdaságot ingyen! A városi beleegyezik és hagyja magát kikötni a diófához. A paraszt tovább csinálja a dolgát és egy óra múlva odamegy a városihoz. Látja, hogy szegénynek a feje balra lóg, sápadt, gyötrődött az arca… Megkérdi tőle : - No csíptek-e a méhek? Erre rekedt hangon szól a városi : - A méhek nem csíptek, de a borjú, már nyolcszor volt szopni.