miért késel el minden reggel!

Akkor már este készítsétek oda...

Szombat este összeröffentem a barátnőimmel egy kis megbeszélésre. Megígértem a férjemnek, hogy pontban éjféli 12-kor otthon leszek. De a buli túl jól sikerült, koktél, tánc, még több koktél és az idő elszaladt. Végül hajnali háromra értem haza, mondanom sem kell, hulla részegen... Épp becsuktam magam mögött az ajtót mikor a rohadt kakukkos óra rákezdte: KAKUKK, KAKUKK, KAKUKK! Mivel tudtam hogy a férjem fel fog ébredni a zajra gyorsan én is rázendítettem, és kakukkoltam...még kilencszer. Megúsztam egy veszekedést - gondoltam és büszkeséggel eltöltve eme zseniális ötletért - szép nyugodtan lefeküdtem a férjem mellé. Az utolsó gondolatom elalvás előtt az volt, hogy mennyire okos és fürge eszű vagyok, még a kritikus pillanatokban is feltalálom magam. Másnap mikor a férjem reggeli közben megkérdezte, hánykor értem haza, lazán válaszoltam, hogy pontosan éjjel 12-kor, ahogy megígértem! Nem szólt semmit, sőt, még kételkedni sem látszott. Na ezt megúsztam, - csodás - gondoltam, mikor megszólalt: - Apropó drágám, ki kéne cseréltetni a kakukkos órát! - Igen? És miért szerelmem? - kérdeztem remegve. Mire ő: - Hááát...az éjjel felébredtem mikor hármat kakukkolt és a fene tudja, hogy miért, vagy hogyan, de utána azt kiabálta, hogy "BASSZA MEG!"...aztán még négyet kakukkolt és miután végighányta a folyosót, másik hármat kakukkolt, miközben majd megszakadt a röhögéstől. Utána még egy kakukk, majd botladozás közben rálépett a macskára és összetörte a telefonasztalt a nappaliban. Az utolsó kakukkot már mellettem az ágyban adta ki magából, aztán egy fingás kíséretében egyszerűen elaludt. Ennyi... Mit szólsz hozzá, drágám?