Az este összeröffentem a barátnőimmel egy kis "megbeszélésre". Megígértem a férjemnek, hogy pontban éjfélre otthon leszek. De a buli túl jól sikerült. Koktél, tánc, még több koktél és az idő elszaladt. Végül hajnali háromra haza is értem, mondanom sem kell...hullarészegen. Épp becsuktam magam mögött az ajtót, amikor a kurva kakukkos óra rákezdte: KAKUKK,...KAKUKK,...KAKUKK. Mivel tudtam hogy a férjem fel fog ébredni a zajra, gyorsan én is rázendítettem... és kakukkoltam... még kilencszer. Megúsztam egy veszekedést, gondoltam és büszkeséggel eltöltve - eme zseniális ötletért - szép nyugodtan lefeküdtem a férjem mellé. Az utolsó gondolatom elalvás előtt az volt, hogy mennyire okos és fürge eszű vagyok,... még a kritikus pillanatokban is feltalálom magam. Másnap mikor a férjem reggeli közben megkérdezte hány órakor érkeztem haza, lazán válaszoltam hogy pontosan éjféli 12-kor, ahogy megígértem. Nem szólt semmit sőt, még kételkedni sem látszott. Na, ezt megúsztam....CSODÁS!...gondoltam...mikor megszólalt: - Apropó,...ki kéne cserélnünk a kakukkos órát! - Igen,...és miért szerelmem? - kérdeztem remegve. Mire ő: - Hááát... az éjjel felébredtem amikor hármat kakukkolt és a fene tudja hogy miért vagy hogyan, de utána azt kiabálta hogy "BASSZA MEG!"...aztán még négyet kakukkolt és...miután végighányta a folyosót, másik hármat kakukkolt miközben majd megszakadt a röhögéstől. Utána még egy kakukk, majd botladozás közben rálepett a macskára és összetörte a telefonasztalt a nappaliban. Az utolsó kakukkot már mellettem az ágyban adta ki magából, aztán egy fingás kíséretében egyszerűen elaludt. Ennyi.
Eredeti csirke helyett őszinte csirkének fordították a szlovák "úprimné kurca" kifejezést egy baromfivirsli csomagolásán...