1. Nagy íróasztal: Az íróasztalméret az egyik legjellemzőbb személyi adat a vállalati hierarchiában. Minél nagyobb az asztalod, annál nagyobb a hatalmad. John D. Rockefeller íróasztala akkora volt, hogy az öreg limuzinnal ment el minden egyes gemkapocsért. 2. Ablakok: Minden felsőbbrendű irodának vannak ablakai, méghozzá legjobb helyen, az íróasztal mögött. A te sziluetted így sejtelmes ellenfényben vibrál,bandzsításra kényszeríti a vendégedet és szolid, de hatásos glóriát képez a fejed körül. 3. Számítógép: Már csak azért is van szükséged egy számítógépre, hogy megmutasd, mennyire lépést tartasz a csúcstechnikával. De különben is, számítógép nélkül bajos lenne számítógépes játékokkal szórakozni, míg a lakájaid dolgoznak. Annyit azért megtanulhatsz, hogy kell ki- és bekapcsolni, elvégre a titkárnődet is érheti baleset. 4. Telefon: Jó sok gombbal. A fontos emberek rengeteg telefonbeszélgetést bonyolítanak más fontos emberekkel, akik a legújabb számítógépes játékok iránt érdeklődnek. Ha a főnököd éppen betoppanna, mindig a telefon mellett találhat, körülbelül ilyen mondatok közben: - Nem érdekelnek a kifogások! Az eredmények érdekelnek - vagy - Sajnálom, de addig nem költözhet hozzám a Mama, amíg a nettó nyugdíjából nem képes fedezni az átalakítás költségeit! 5. Zsúfolt naptár: Valósággal ordít róla, hogy magasra teszed a lécet. Ráadásul rengeteg jó pontot gyűjthetsz azoknál, akik azt hiszik, hogy a kedvükért lemondtál egy másik találkozót. 6. Nyikorgó és rogyadozó vendégszék: Porrá zúzza vendégeid önbizalmát, és kényezteti a tiédet. 7. Nagy rakás szakfolyóirat: Megmutatja, milyen jól értesült vagy, plusz még szórakoztat is a képek kiszínezése. 8. Díjak, plakettek, oklevelek a falon: A bolhapiacon bármikor beszerezheted őket, csak tüntesd el róluk a neveket. Ha valaki rákérdezne az eredetükre, zavartan tereld másra a szót, mintha nem szívesen dicsekednél. 9. Iratmegsemmisítő: Ugye nem akarod, hogy csak úgy szanaszét heverjenek a terhelő bizonyítékok, vagy tévedek?
A Black Rock Spirit szeszfőzde ajánlata: Pirított bacondarabkák vodkában. Ezzel adnak egy kis plusz ízt a feleseknek...
Alföldi Róbert botrányokat okozó rockopera-feldolgozása után itt a következő átértelmezés. István, a cigány! U.i.: Győzike kaphatja a főszerepet

Csak hogy lássátok, milyen bunkók az emberek. Teletömött 52-os villamos, két, egymással szemben lévő szék. Az egyiken egy jó arcú, kedves öreg néni kuporog, a másikon egy nő a gyerekével az ölében. A kisgyerek himbálja a lábát, és állandóan belerúg a néni térdébe. Az öregasszony egyre hátrébb húzódik, várja, hogy az anya mikor szól rá a kölyökre. De mivel ez nem történik meg, udvariasan megszólítja az anyát: - Elnézést hogy zavarom, de a kisfia folyamatosan rugdossa a lábamat, és ez már az én koromban nem tréfa, eltalál egy csontot, vagy egy eret, akkor az újságosig, meg a patikáig se tudok lemenni. Legyen szíves szóljon rá. - Mit akar? – kérdezi az anya -, én nem fogom egy ilyen öregasszony miatt korlátozni a gyerekemet testi szabadságában! Foglalkozzon a saját dolgával, ne az én gyerekemmel! A villamoson mindenki megdöbbenéssel nézi végig a jelenetet, míg egy tipikus rocker (acélbetétes, tar frizura, feszülős gatya, bőr kabát, fülében üvölt a Tankcsapda) kiveszi a szájából a rágót, és a paraszt nő hajába gyönyörűen beledolgozza, majd halkan így szól: - Na, engem se korlátoztak gyerekkoromban!