Rendszeresen görgetem az oldalatokat, jelenleg 2 ország között ingázva (Ausztria-Fülöp-szigetek), amiből az utóbbi tele van érdekes dolgokkal. Így elsőre küldenék 1 speciális gumiválogatást (konténeres félpótkocsi), taxiból lőttem egy piros lámpánál Cebu city-ben. Üdv, Gábor

- Megoldjuk, fogd meg a söröm!

Reagálnék a legutóbbi Parasztparkolós esetre, ahol "kétségbe vonják" a rovat létezését. 🙂 A kedves levélíró elég lazán vehette a KRESZ vizsgát, ha az útburkolati jeleket csak irányadónak gondolja, bár ezzel kis hazánkban sokan mások is így vannak. Nem voltam rest, kikerestem a Jogtárban, hogy mi is vonatkozik a várakozásra, mivel ez a hivatalos neve a parkolásnak. Plusz egy kis rövid levezetés. A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól) 41$ 1-es pontja így szól: 41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is. A 40§. a megállásról szól. Ennek az 1-es pontja: 40. § (1) * Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell. Magyarul a közúti jelzés is számít, azaz az útburkolati jelek is. Az útburkolati jeleket a 18§-as paragrafusban találjuk meg, ott pedig a j. pontot ajánlom figyelembe. (j) várakozóhely (155–156. ábra); az egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöli meg; Szóval mielőtt valaki elkezdené mutogatni bármilyen hatóságnak, hogy ezek a vonalak az irányadók és csak opcionálisak, akkor ne csodálkozzon ha jó esetben kap egy mikuláscsomagot. Üdv, PP

Sziasztok! Egy igen jól sikerült felújítás ( ja nem... ) miért is ne fogadjunk!? Úgyse mered a járda közepére tenni kukát! Fogjad csak meg a söröm!

Aztán gyorsan fordult a kocka!!!!!!!!!!!!!

majd délutántól egyre több helyen kell számítani esőre, záporra, zivatarra!

Már nem lehetetlen!

A nyolcvanas években 2 és fél évet töltött a francia idegenlégióban, ahol parancsra emberéleteket oltott ki, majd miután a légióból megszökött, 4 társával kirabolt egy bankot Brüsszelben. Két rablótársával harmadik társa, azaz barátja végzett az osztozkodás során felmerült vitában, barátját pedig néhány hónap múlva egy kocsmai konfliktus nyomán Antwerpenben rendőrök lőtték le. A brüsszeli bankrablás után Dobnikot ugyan elkapták, ült is pár évet, de nem sokkal később már a Magda Marinko-ügyben - lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés miatt - jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Sok időt azonban ezúttal sem kellett rács mögött töltenie, ugyanis szinte napra pontosan annyi szabadságvesztést kapott, mint amennyit előzetesben már kitöltött.