A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján a napi halászatból és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról. - Mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember. - Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja: - Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló halászflottára. - És azután? - kérdezi a halász. - Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne. - Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász. - Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató. - És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász. - Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. - Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne. - És azután mi lenne? - kérdezi a halász. - Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.

Tételezzük fel, hogy ... A kormányzat mindenkinek ad 500.000 Ft-ot. - Ha ezt a pénzt elköltjük a Józsefvárosi piacon, a pénz Kínába kerül. - Ha benzint veszünk rajta, akkor az araboké lesz. - Ha komputert veszünk, akkor Indiába és Hong Kong-ba kerül. - Ha gyümölcsöt, zöldséget vásárolunk, akkor Hollandiáé, Spanyolországé, Olaszországé, Egyiptomé lesz. - Ha kis fogyasztású és jó autót veszünk, akkor Japánba, Németországba, Spanyolországba kerül. - Ha elektronikus kütyükre költjük, akkor a pénz Taiwanra vándorol, és nem segíti az magyar gazdaságot. Az egyetlen lehetséges mód, hogy a pénzt itthon tartsuk Magyarországon, ha nőkre, jó magyar borra és pálinkára költjük, mert ezek garantáltan hazai termékek. Én ehhez tartom magam! Csak hát nehéz az asszonnyal megértetni, hogy mindezt merő hazafiságból teszem!

Hogy is van ez ??? "Az 1920-1930-as években még csak a férfiak dolgoztak, a családok mégis meg tudtak élni. Most technikailag már sokkal fejlettebbek vagyunk, gépek segítségével 1 ember 10 ember munkáját is el tudja végezni, sőt már gépek gyártanak gépeket, az emberek mégis többet dolgoznak, és mégis nehezebben tudnak megélni...."

Ha már úgyis oda vezet... A piros linken ilyen opciók vannak : 1. Leszoknék 2. Maradok 3. Segítenék 4. Érdeklődöm

www.leteszemacigit.hu

Bár valószínűleg nem sokat fog segíteni.

"Horgászni megyek" - Megyek, tökrészegre iszom magam, aztán csak ülök a folyóparton, miközben a halak azt csinálnak, amit akarnak. "Ez férfidolog" - Semmilyen racionális magyarázatot nem tudok a dologra, és neked sincs esélyed arra, hogy felfogd. "Segíthetek vacsorát készíteni?" - Szeretkezünk a konyhaasztalon? "Aha", "Persze, drágám" és "Igen, szívem" - Nem jelentenek semmit, betanult szövegek. "Túl bonyolult lenne elmagyarázni" - Fogalmam sincs róla, hogy a francba működik. "Lazíts kicsit, túl sokat dolgozol" - Nem hallom a meccset a tévében a porszívótól. "Ez érdekes, drágám" - Mi? Még mindig beszélsz? "Tudod, milyen rossz a memóriám" - Emlékszem az első barátnőm címére, az összes eddigi autóm rendszámára, de elfelejtkeztem a születésnapodról. "Egyszerűen csak eszembe jutottál, és megvettem ezeket a rózsákat" - Istenem, mekkora dudái voltak a virágárus lánynak! "Hallottam" - Fogalmam sincs róla, mit mondtál, de remélem, elég hiteles voltam ahhoz, hogy a következő 3 napban békén hagyj. "Nem tévedtünk el. Pontosan tudom, hol vagyunk!" - Senki sem fog élve látni minket többé.

A románok bejelentik, hogy felépítik a világ legnagyobb stadionját. A vállalkozáshoz minden ország segítségét kérik. A felajánlások sorban meg is érkeznek minden országtól, kivéve a magyarokat. Mire diplomatikusan felteszik a kérdést: -Hát ti, magyarok, mit adtok? -Miért, a telek nem volt elég?!