Ezen a videón éppen a jászberényi Tesco előtt nyomja Youtube komment : "Én már láttam meztelenül...Sokkoló! 🙂"

Porcukros tigris. Olyan mint a chilis csoki, csak jobban kaparja a torkod.

Csókolom! Meghoztam a tyúúúkot...

Csoki segített

De a rendőrségi sokkoló megoldotta a helyzetet

Akit a férje minden reggel magával visz a munkába, csak hogy ne kelljen neki búcsúcsókot adni.

sajnos most nem tudnak sokáig maradni!

A gazdagoknak még a szaruk is jobb 22 ausztrál szennyvíztelepet elemeztek, és 42 biomarkert kerestek a végtermékben ausztrál és norvég kutatók, hogy kiderüljön, hogy igen is van különbség a gazdagok és a szegények ürüléke között. A gazdagabb részek szennyvíztelepein vett mintákból friss gyümölcsök megemésztett maradványai, zöldségek, gabonafélék mutathatóak ki, és nagyon nagy mennyiségben tartalmazott koffeint és vitaminokat is. Ezzel szemben a szegényebb negyedekben az ürülék tele volt antidepresszánsokkal, és például vérnyomásgyógyszerrel.

Egy nő bugyi nélkül sokkal veszélyesebb, mint egy férfi puskával!

Egyre ritkábban látok ölelkező párokat, egymást a padon felfaló fiatalokat. Mi nem ilyenek voltunk, mi pusztultunk egymásért! Nyomkodjátok a telefont, étterembe, randin is, nem néztek egymás szemébe, nem tudjátok, hogy a másik mit szeret, mit akar, nem ismeritek és nem is akarjátok megismerni egymást. Szelfi és chat kapcsolatokban éltek, nem akarjátok megélni a valós boldogságot. Rohantok, vásároltok, rohantok, autóval, gyalog, egymás mellett. Nem néztek fel, nem mosolyogtok. Aszexuálisok vagytok, prűdök és tabusítottak, virtuálisak, eltömegesedettek, közhelyesek, lélektelenek. A társkeresőkön profi fotókon pózoltok, luxusautó a háttér, tanult a mosoly, tömeg a séró, tucat a smink. Képmutatóak vagytok, nem akartok megnyílni, eljátsszátok az elérhetetlent, közben hibákat-hibára halmoztok. Nem tudtok magatokról mesélni, nincs véleményetek semmiről sem, nem érdekel benneteket semmi, csak a poszt, a szelfi és egy zárt világ, ami kizárja a valóságot, a kacagást, a mély lélegzetvételt, az érintést, a remegést, az izgalmat, a bizsergést. Önmagatok felé gravitál minden, magatoknak éltek, tanultok, dolgoztok, vásároltok, tetszelegtek. A szerelmed kellékes a színházadban, a barátok, ismerősök kacatok. Lányok ti fiút játszotok, fiúk ti sosem nőtök fel. A személyiségeteket felzabálta a posztmodern tér. Ti már nem tudjátok milyen más csókjától kocsonyaként remegni, nem tudjátok milyen egy hideg buszon összebújva iskolába menni, nem tudjátok mekkora boldogság az első randi, az első együttlét, az őszinte ráfeszülés, a gyertyagyújtás, a félelem és halálos szerelem. Színészek vagytok, fakó színészek, fásultak, besavanyodottak. Nincs életetek, csak a business, a money és a virtuális tér. Cinizmus, intrika, egománia.. Nem tudjátok értékelni a világ legcsodálatosabb teremtményét: Egy nő buja, érzéki, lágy testét. Nem tudjátok értékelni egy szerelmes férfi ölelését, szenvedélyét, hódolatát. Amit tudtok: mikor jön ki a legújabb okosteló, hol lehet online rendelni, milyen sminkben kell szelfizni, mennyire vagi a műkörmöt a bőrkormányon fotózni, milyen színű legyen a szakáll, trottyos a gatya.. Mi a baj srácok? Mi van veletek lányok? Miért nem törődtök egymással? Miért unalmasabb a másik? Miért nem ismeritek meg egymást, miért nem ölelitek meg egymást? Miért szeretkeztek olyan ritkán? Miért untatok bele, hogy vagytok? Egyszer éltek.. Mi történt veletek fiatalok?