Pesten a villamosra felszállt egy öreg nő, szétsminkelt arccal, rózsaszínre rúzsozott szájjal, olcsó kölniszag árad belőle, csiricsáré sárga-piros-lila ruha, fekete, rozzant műbőrszatyor. Alig, hogy becsukódtak az ajtók, irtózatos tolongásba kezdett az amúgy is tömött villamoson, ezzel is demonstrálva, hogy neki márpedig ülőhelyre lenne szüksége. Talált is egy megfelelő alanyt, punk frizura, farmerdzseki, néhány piercing a fülében... Na, öregasszony el is kezdte lökdösni a szatyorral, meg dülöngélt, nyögdécselt. Meg is jött a várt eredmény, fickó nem bírta tovább és felugrott. Ingerülten odaszólt az öregasszonynak: - Tessék, üljön le, vén kurv@! Az öregasszony még levegőt sem kapott, elkezdett hápogni, hangosan sikítozott, hogy ''Hallotta, hallotta, hallotta...'' közben kereste a megfelelő alanyt, aki őt megérti. A közelben állt egy idősebb fehér hajú úriember, sétapálca a kezében. Az öregasszony hozzá sietett segítségért: - Hallotta uram, mit mondott nekem ez a taknyos? Azt mondta nekem, hogy vén kurv@! Mire az öregúr: - Ne izgassa fel magát drága hölgyem, én is már vagy 15 éve, hogy nem praktizálok, mégis mindenki doktor úrnak szólít!

Hozzávalók 10 személyre: - 10 kg virsli (f@szom tudja hány pár) - 10 kg kenyér (parasztkenyér) - 100 üveg sör (éjfélig) Elkészítés: Este 8 körül keressük meg, hogy hol a pitsába van a „virsli felelős”. Ébresszük fel, majd miután nem mozdul, hívjuk hozzá egy rohadt mentőt, kérdezzük meg a diszpécsert, hogy a mentő nem állna–e meg idefelé jövet virsliért. Ha nem, akkor nevezzünk ki valakit „virsli felelősnek”, lehetőleg olyat, aki még nem jött meg a buliba és autóval érkezik. Hívjuk fel és küldjük el a Teszkóba virsliért és kenyérért. Ne lepődjünk meg, ha másik bulit választ az ideiglenes felelős. Várjuk meg az éjfélt, majd hívjunk fel egy taxi társaságot és rendeljünk virslit, meg sört. Ha nem hoz, akkor küldjünk el valakit taxival egy nonstop-ba. Sajnos ilyenkor már nincs virsli a boltokban, de van sör. Hajnali két óra körül nyissuk ki a titokzatos fehér szatyrot, amit az erkélyen találunk. Megvan a virsli, tegyük be a mikróba és amikor a durranások közti szünet már több mint 10 másodperc, akkor állítsuk le, de 5 percnél tovább akkor sem szabad mikrózni, ha nem durran, mert a szatyor könnyen ráolvadhat a virslire. Szilvia kéztörlőn tálaljuk, a kenyeret középen kettévágjuk, és mindenki annyit markol a beléből, amennyire szüksége van. Miután mindannyian jóllaktunk, a megmaradt 9 és fél kilóval dobálhatjuk a járókelőket, ilyenkor már mustárt is tehetünk rá. A szerző a piros linken :

www.oroszgyuri.hu

Nyirkos lett a cicim a pusáp alatt, ...Mer' az ofíszban, a mítingen nem éri a nap, Pedig azt mondják, a szilikonnak jót tesz az uvé, Mint hó végén a számlámnak az aputól jött lóvé. A nonfigi a derekamon marha jól mutat, Tolatáskor jelzi az agyamhoz az utat, Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem, De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen. Kígyóbőr csizmám kicsit több volt, mint hetven, Külsőm, mint egy statisztáé, a Leni Krevic-klipben. Mango szatyor, telcsi, Méjbölin felken, Fontos az összhang, a trendem rendben. Karrierem építése nem egyszerű feladat, Gyakran kell térdelnem az íróasztalok alatt. A píáros szakma nem könnyű kenyér, A háton fekvő egértől kérges lesz a tenyér. De hagyjuk is a munkát, mert sietek éppen, Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc Téren! Indul a péntek esti "Szex és Nyújork"-túra. Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra. Egy negyvenes ügyvéd álmaim lovagja, Bájos az a poci, ha fakormányra rakja, Nem minden a külső, tartja a mondás, Dzsípiesz és klíma nélkül hiába vagy Hondás. Ha eltűnnek a pasik az ágyjelenet után, Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután, Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket, Egy liter tejért még nem tartunk tehenet. Húspiaci értéked konvergál a nullához, Sorsod, mint a folyó, mely olvadáskor hullát hoz. Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz a kutyádhoz, A vénlányok klubja lassan téged is elátkoz. Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad, Sokat néztél tévét, és átmosta az agyad, Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média, Az az út, amelyet jársz, nem vezet sehova. Családod az nem lesz, igaz lóvé, mint a pelyva, De a temetőben, tudod, nincs menedzser-fejfa, Az önmegvalósítás meg a karrier a fő cél, Te döntöttél, cicám: ESZED, AMIT FŐZTÉL!

Már régóta tervezgetem,hogy randira hívok egy lányt,de soha nem volt elég bátorságom. Végül is egy nap összeszedtem minden bátorságomat,és beszéltem a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot , és megbeszéltünk egy szombat esti vacsorát. Péntek este a a haverjaimmal elmentünk megünnepelni a dolgot . Túlzásba vittük az alkoholfogyasztást, de nagyon. Szombaton nagyon rosszul voltam, húszpercenként szaladgáltam a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával később a hányást már töröltem programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akartam lemondani ,mert féltem ,hogy nem lenne bátorságom még egyszer elhívni a lányt. Így hát találkoztunk az állomáson és bevonatoztunk a városba. Az étteremben már az előétel közben bocsánatot kértem és elviharzottam WC-re. Ezután az előételt már megszakítás nélkül tudtam folytatni, de a következő fogás közben ismét el kellett mennem. A desszert alatt ismét késztetést éreztem , de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-re rohangálással, így inkább visszatartottam. A dolog pár perc múlva elmúlt , ám ekkor így éreztem, hogy némi gáznemű anyag készülne távozni belőlem. Úgy döntöttem, hogy szép óvatosan kiengedem ott az asztalnál. Szerencsétlenségemre a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett. -Na, most szarban vagyok - gondoltam (és éreztem is). Ahelyett, hogy kiszaladtam volna a WC-re, inkább megkapaszkodtam a székben és egy kicsit megemelkedtem,hogy minél kevésbé nehezedjek rá az ,,ajándékra''. Ezt a jóga-pózt fenntartottam a desszert végéig, és közben erősen gondolkodtam , mit tehetnék, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne. Igen gyorsan fizettem,és távoztunk az étteremből. Az állomás felé úgy mentem mint egy cowboy a lány szórakoztatására. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtunk el amikor életmentő ötletem támadt. -Nem lenne gond, ha beugranék megvenni a mellényt amit már egy hete kinéztem magamnak? - kérdeztem. -Rendben, legalább én is körülnézek egy kicsit - mondta. Szerencsére a férfiosztály balra, a női pedig jobbra volt. Így hát szétváltunk. Felkaptam az első mellényt amit megláttam és kerestem egy nadrágot ami leginkább hasonlít az enyémhez,hogy ne vegye észre a csalást. Gyors odamentem a kasszához és odasúgtam a árusnak: -csak a nadrágot! - közben végig a lányt figyeltem nem-e látta a trükköt. Fizettem, és a lánnyal együtt mentünk ki az állomásra. Felszálltunk a vonatra ,és találtam két szabad széket egy kocsi közepén. Leültettem a lányt és azonnal siettem a WC-re. Amikor odaértem,azonnal levettem a nadrágom össze tekertem és úgy ahogy volt kidobtam az ablakon. -Ezt is megoldottam - gondoltam magamban és elmosolyodtam. Ekkor belenézek a szatyorba,hogy kivegyem az új nadrágot, és akkor látom,hogy csak a mellény van benne!!! Kedves Napiszar olvasók képzeljék magukat az én helyembe!!!