Egy pasi ül a bárban, meglát egy izgatóan gyönyörű nőt. Megkérdezi a csapost, nem tudja-e véletlenül ki az a hölgy a bár túloldalán, mire a csapos közli, hogy ő a város legjobb ribije. A pasit földöntúli boldogság tölti el, hogy ez a gyönyörű nő az övé lehet! Odamegy hozzá, megkérdezi a tarifát. − Száz dollár, ha csak kézzel csinálom. A pasi sokallja, de a nő kivezeti a klub elé és rámutat egy piros Ferrarira. − Ezt csak a „kézimunkámmal kerestem”. Pasi belemegy, szobára mennek. A dolog után állítja, hogy még soha ilyen fantasztikus kézimunkában nem volt része. Eltelik egy hét, a pasi megkérdezi mennyi lenne a tarifa, ha szájjal kérné. − 500 dollár. Látva a pasi megingását, a kaszinóra mutat. − Ezt csak a számmal kerestem. Pasi beadja a derekát, és nem bánja meg. A korábbinál sokkalta fantasztikusabb élményben volt része. Egy hét sem telik el a pasi újból felkeresi őt, mennyi lenne a punci ára… Erre kivezeti a kaszinó teraszára, alattuk a város hever. − Ugye nem azt akarod mondani, hogy tiéd a város? – mondja a pasi. A nő nagyot sóhajt: − Nem, de ha lenne puncim, az enyém lenne.

Sziasztok! Most jött velem szembe... Mire gondolt a költő? Ezt mire használnátok? --------------------------------------------------------------------------- Frissítés : Sziasztok! Ez a nyelves zacsis dolog már nálunk a cégnél is szóba jött. Mondtam a kolléganőmnek, hogy rendeljen és megmutatom mire való 🙂 Nem arra, ha rossz ízű és mégis ki akarod nyalni. Vagyis majdnem: időseknek, érzékenyeknek keserű rossz ízű gyógyszer bevételnél lenyelésnél lehet hasznos. Ugyanúgy érdekelt engem is mint titeket, úgyhogy anno utána néztem. Üdv, toljátok kedvenc oldalam

Hali! Valami olcsóbb festményt keresgéltem a neten az előszobába. Találtam egy érdekes címűt. Nem tudom ti is úgy találjátok-e? Mondjuk én nem raknám ki. Vagy csak nem vagyok annyira művész lélek, mint aki festette. Üdv: Egy rajongótok!