Szőke nő Beálltam egy zsúfolt parkolóba és leengedtem az ablakot, hogy a hátsó ülésen nyújtózkodó kis kutyám kapjon elég levegőt. Nem akartam, hogy utánam jöjjön, megálltam hát a járdán és visszamutatva rá, határozottan azt mondtam: - Ott maradsz! Érted?? Maradsz! Maradsz!! Egy közeli autó vezetője, látva hogy szőke vagyok, csodálkozva végigmért, majd megszólalt: - Csak be kell húznia a kéziféket!

Helló ! Ma reggel egy pompás reggeli elkészítéséhez láttam, amikor észrevettem hogy a lakótársaim megették az összes tojás, na de ez nem lankasztott le. Mondom magamba, leugrok az üzletig és veszek egy pár tojást. Mikor lementem ez a látvány fogadott engem.Hát nem tojást reggeliztem. Helyszín:Románia Carrefour bevásárlóközpont előtt. Itt tényleg válság van. Tojás darabja 9,99 lej vagyis 680 Ft.

Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10$-ért. A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket. Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a beígért 10$-t. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20$-t ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek és újra elmentek majmokat fogni. Erre a férfi közölte, hogy 50$-t ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat. Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: "Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek darabját 40$-ert, és amikor az emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50$-ért." A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket,és megvették az összes majmot. Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt. U.i.: Lájk, ha leesett a trükk 🙂

06.00 óra csörög 06.15 orális szex 06.30 egy hatalmas, kielégítő reggeli kakálás, közben az újság sportrovatát olvasgatni 07.00 reggeli: marhasült tojással, kávé, toast - mindezt egy meztelen házi alkalmazott készíti el. 07.30 megérkezik a limuzin 07.45 egy pár pohár whiskey az úton a reptér felé. 09.15 utazás a magánrepülőn. 09.30 limuzin sofőrrel a golf-klubhoz (útközben orális szex) 09.45 golfozni, nyerni 11.45 ebéd: gyorsétterem, 3 sör, egy üveg Dom Perignon 12.15 orális szex 12.30 golfozni 14.15 limuzin visszavisz a reptérre (néhány pohár whiskey) 14.30 irány Monte Carlo (magánrepülőn) 15.30 délutáni kirándulás pecázni, az összes kísérő hölgy meztelen 17.00 hazaút a repülőn, egész test-masszázs 18.45 kakálni, zuhanyozni, borotválkozni 19.00 híreket a tv-ben megnézni: Michael Jacksont meggyilkolták, a marijuana és a hardcore-pornó legalizálva 19.30 vacsora: előételnek homár, Dom Perignon, hatalmas, zaftos steak, melyet meztelen melleken szervírozott fagylalt követ 21.00 Konyak és egy szivar egy nagy képernyőjű tv előtt, sport-hírösszefoglalót megnézni 21.30 szex 3 nővel (mindhárom leszbikus hajlamokkal) 23.00 masszázs és fürdő a pezsgőkádban, hozzá egy finom pizza és egy megtisztító hatású világos sör 23.30 jó-éjszakát-orális-szex 23.45 egyedül ágyba feküdni 23.50 egy 12 másodpercen át tartó fing, amely 4 különböző tónusú hangon szólal meg, és a kutya végül elhagyni kényszerül a szobát Így legyen 🙂

Egy srác betört a lakásomba a múlt héten. Nem vitte el a TV-t, csak a távirányítót. Most azt csinálja hogy elmegy kocsival a ház előtt és váltogatja a csatornákat.

1. Nem tudja megszámolni a haját. 2. Nem tud úgy lélegezni, hogy kilóg a nyelve. 3. Nem tudja szappannal megmosni a szemeit, ha azok nyitva vannak. U.i.: - Tedd már vissza a nyelved... úgy nézel ki, mint egy kutya 🙂 Lájkold, ha bekajáltad 🙂

Régebben az embereket a szerint értékelték, hogy milyen diplomával rendelkeztek. De mi a helyzet ma? "YALE EGYETEMI BESZÉD : Kérem nézzenek jól maguk körül. Nézzék meg a baljukon ülő évfolyamtársukat. Most nézzék meg a jobbjukon ülő évfolyamtársukat. Most gondolkodjanak el a következőn: 5 év múlva, 10 év múlva, még 30 év múlva is,nagy az esély arra, hogy a baljukon ülő személy vesztes lesz.Viszont a jobbjukon ülő személy az is vesztes lesz. És maguk, ott középen? Mire számíthatnak? Vesztesek lesznek. Vesztes Cum Laude. Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemről ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsű egyetem végzősei előtt? Megmondom. Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem. Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb ember, kibukott az egyetemről, és maguk nem. És azért mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll, is kibukott. Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek. Most azokhoz szólok akik még nem végeztek: ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! ! ! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem....."

"Mostanában folyamatosan tele van a TV, a rádió és az összes média azzal, hogy a hitelminősítők leminősítették drága egyetlen kis országunkat és így a bóvli kategóriába kerültünk. Nos, mivel mi ettől függetlenül itt élünk, úgy döntöttünk, hogy akkor is szeretjük Magyarországot! Ez az óra azoknak készült, akik tudatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, azonosulni tudnak a jelenlegi helyzettel és fel is vállalják azt! Ez a karóra igazi bóvli, a magyar címeres számlappal rendelkező (valószínűleg pontatlan) szerkezet dobozán "Made in China" felirat büszkén tudatja velünk a származási helyet, ami egyben egyébként a megszokott kínai gagyi minőségre is utal. A nemzeti színű műbőr szíjon "I LOVE HUNGARY" felirat hirdeti mindenkinek, hogy hazánkban történhet bármi, mi kitartunk és szívünkből szeretjük azt!

A feleség ordítva rohan a férjéhez: - Jenő, az anyám leesett a létráról, most mit csináljak??? - Tarhonyát, az hamar megvan.