Társkeresés felsőfokon, 15 percben. Szóval az történt, hogy váltottam pár sort egy viszonylag értelmes és viszonylag emberszabású sráccal és megbeszéltük, hogy akkor tegnap beülünk valahova kávézni. Sminkeltem egy laza 83 és fél percig, séró belő, előnyös kínai ruha felölt, parfüm meg minden, mégse nézzek ki úgy, mint egy homlessz mamut, elindultam a "randira". Megfogadtam, hogy nem eszem meg reggelire a tagot, nem nyomom le dumában, nem beszélek csúnyán, nem leszek barom, szépen, intellektuálisan elbeszélgetek vele Hegel esztétikájáról és hazajövök. Csávó áll a Moszkván, cigizik, köp egy hegyeset a telefonfülkék irányába, nálam is szakadtabb cuccokban van, virág sincs a kezében, szóval igen alacsony pontszámot kapott első ránézésre, de nem akartam ilyen hamar lemosni a sminket, gondoltam oké, kap pár percet varázslatos személyemből. Odalibbenek, egész helyes a búrája, rám mosolyog és BAZMEG HIÁNYZIK AZ ELSŐ 2 FOGA... Azt hittem beszarok ott helyben! Namármost nekem elég rendesen látszik minden a pofámon ezt ő is észrevette, gyorsan neki is állt mentegetőzni, hogy válogatottban hokizik-mondja ezt pöszén mert NINCS FOGA!-és hogy 2 napja kiverték a protkóját de már készül az új, jövő hétre meglesz. Gondoltam, jó, hát csókolózni amúgy sem csókolóztunk volna... Beültünk valami kávézóba, mondta, hogy ő egy online újságnál van a sport rovatnál-itt éreztem, hogy túl sok közös pont azért nem lesz köztünk- és hogy Csepelen lakik-szinte a szomszédban van, csak 2 óra tömegközlekedéssel. Szóval rendelt egy kapucsínót meg valami tósztot, sütit, sört, én meg gyömbért-semmi kaja, semmi pacal, csak szerényen, csajosan!-, közben csak beszélt, beszélt, hogy 4 éves korában kivették a fél gyomrát mert beteg volt, aztán 27 évesen volt egy motorbalesete és beültettek a lábszárába valami fémet, hogy múlt héten megemelt valamit és lágyéksérve van és amúgy kő kemény a bal heréje és tőzegáfonya teát iszik rá hátha elmúlik, ergó csak hallgattam, aztán felemelkedett a székről és akkorát fingott, hogy odanézett még a pultos is. Én meg csak ültem és nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. Hirtelen azt hittem, ez valami elbaszott amcsi vígjáték vagy a kész átverés só! De nem jött a Jáksó a pezsgővel... Sűrű elnézést kért, de hát neki most valami gombás bélfertőzése van, ne haragudjak, azt mondta az orvos, hogy ne tartsa bent a gázokat semmiképp, amúgy egész nap hányt és még fogat mosni sem volt ideje, mert edzésről jött és tényleg bocs meg minden, aztán ki is ment a vécére. Én meg ültem és egykedvűen szürcsöltem a gyömbért és nem akartam de valóban NEM AKARTAM elhinni a szitut, miközben elkapott belül a röhögőgörcs, hogy tulajdonképpen mire számítottam bazmeg? Egy normális pasira akivel órákon keresztül értelmes dolgokról fogok meghitten beszélgetni gyertyafénynél és a végén belekarolok és hazakísér? Chö! Ugyan már! Aztán visszajött és közölte, hogy mennünk kéne, mert hát az előbb sógorostul jött a puki,- azaz egy kicsi belement a boxeralsóba,- tegyem már meg, hogy fizetek (WTF?!) ő addig kint megvár. - Azt a gentleman kurvaanyádat! Úgyhogy fizettem, kimentem, kezet ráztam vele és csak annyit mondtam, hogy örülök, hogy beszart a gyönyörtől hogy velem tölthette ezt a kis időt, aztán sarkon fordultam és otthagytam a büdös, fogatlan picsába.
A céget Mounissa Chodieva, a londoni székhelyű, de kazah származású hölgy hozta létre.
A lényeg :
Rájött, hogy a gazdagoknak nincs kedvük a ruháikkal bajlódni, ezért a külvárosban kibérelt hatalmas raktárakban külön fénykép és lajstromszám szerint tárolnak/tisztítanak több 10.000 drága ruhát, amit az otthoni túlterhelt gardróbok már nem bírtak el
Hogy működik?
A tulaj egy iPad alkalmazás segítségével kiválasztja, hogy melyik ruhára van éppen szüksége és a londoni cég legkésőbb másnap reggelre leszállítja ( akár Amerikába is - időszűke esetén különgéppel!)
Állítólag a cannes-i filmfesztiválra érkező jetek többsége már nem is utasokat, hanem ruhákat szállít.
Ha vége a bulinak a szállodai szobában ledobod a rucit az ágyra és ők visszaszállítják a raktárba.
Ha platina szintű ügyfél vagy, akkor ezt évi 80.000 fontod ( 28 millió Ft!) bánja.
www.vaultcouture.com
A Financial Times szerint az elkövetkező 5 évben a plázák 15 százaléka bezár Amerikában, és a webáruházak térhódításával egy 50 éves sikertörténet ér gyászos véget. Míg a fejlett államokban az online kereskedelem részaránya 10 százalék körül van, addig Magyarországon ez alig 3 százalék, de a bővülés nálunk is dinamikus. 2008-ban a hazai webáruházak bevétele még csak 60 milliárd forint volt, addig 2013-ban már 200 milliárd feletti bevételt várnak. Na, mire vársz???!
A szinglik országa lettünk? A legnehezebb dolga a 25-40 éves korosztálynak van. Ők azok, akik már elvégezték az iskoláikat, de már nem járnak discoba, a baráti kör nagy része pedig még boldog házasságban él. Reggel munkába mennek, délután - jó esetben - edzőterembe vagy haza. Este hasonló problémákkal küzdő barátaikkal próbálnak úgy csinálni, mintha minden rendben lenne, vagy éppen keseregnek az igazságtalan sorson. Az elkeseredettséget mutatja, hogy dübörögnek az internetes randihelyek. Gazdasági hatása : 1. Ideális munkavállalók, hisz nem rohannak haza a családhoz. 2. Ideálisak a kereskedelemnek is, mert sokat költenek magukra.
A finn, a dán és a svéd Afrikába utazik. Mindhárman részt vesznek egy szafarin, ahol hirtelen emberevő kannibálok támadnak rájuk. A törzsfőnök előlép és közli velük: - Mi kannibálok vagyunk, megeszünk benneteket és kenut fogunk készíteni a bőrötökből! De lehet egy utolsó kívánságotok! Nincs mit tenni. A finn előlép és kér egy kést. - Én emberhez méltóan akarok meghalni! - kiáltja, elvágja a torkát és összeesik. Példáján felbátorodik a dán, ő is kér egy kést. - Én is méltóságban és emelt fővel akarok meghalni! - kiáltja, szíven szúrja magát, összeesik. A svéd láthatóan töri a fejét, majd hosszas gondolkodás után egy vasvillát kér. Dühödt mozdulatokkal szurkálni kezdi magát, és utolsó szavaival felkiált: - Belőlem aztán nem fogtok kenut csinálni!
A nap kérdése : Az ENSZ felmérései alapján az egy főre jutó jövedelem és a polgárok közérzete szerint - Svájccal holtversenyben - Norvégia a legélhetőbb ország a Földön.
Felmerül a kérdés, hogy nekünk itt K-Európában, sokkal szegényebb körülmények között, melyik évezred végére sikerülne "felemelni" közel 1 milliót belőlük, ha a világ legtehetősebbjeinek számító norvégok azzal a kevéssel sem bírnak zöld ágra vergődni?
( Választ tudod! 🙁 )
A Franciák hozzáállásáról a piros linken van info :
U.i.: Úgy látszik mégsem velünk van a gond, nem csak itthon nem sikerül beilleszkedni a rejtett erőforrásnak...
harcunk.infoindex.phphirek690-a-francia-beluegyer-kitoloncolna-a-ciganyokat-mert-keptelenek-beilleszkedni
- Távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és melegítsük a sütőt 180 fokra. Gőz felett olvasszunk meg 15 dkg margarint. Ismét távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és erélyesen szóljunk rá Öcsire: “Nem szabad, Öcsi!” A margarint keverjük össze 25 dkg cukorral. A többi margarint szedjük ki Öcsi kezéből, és mossuk le a falat. Mérjünk ki 3 evőkanál kakaót. Ismét vegyük el a margarint Öcsitől. Fürdessük meg a macskát. Tegyünk hintőport és ragtapaszt a karmolásokra. Keverjünk a margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliás cukrot és 25 dkg lisztet. Vegyük ki a füstölgő plüssmacit a sütőből, és nyissunk ki minden ajtót és ablakot, szellőztetés végett. Vegyük el a mobiltelefont Andikától, és biztosítsuk a férjünk főnökét, hogy nem, nem a férjünkkel beszélt az előbb. Hívjuk fel a férjünket, és készítsük fel a legrosszabbra. Adjunk a tésztához 1 teáskanál sót és 10 dkg durvára vágott diót (közben álljunk ellen a kísértésnek, hogy mind Andikát, mind Öcsit durvára vágjuk). Engedjük ki a macskát a sütőből. A tésztát öntsük alaposan kivajazott tepsibe. 25 percig közepes lángon süssük. Vegyük el a borotvát és a macskát Öcsitől. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a borotvált macska lebarnul-e a napon. Dobjuk ki a macskát az udvarra, amíg még képes elfutni. - Bevonómáz: Keverjük össze a következő hozzávalókat: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin. Vegyük ki azt a rohadt plüssmacit a grillsütőből, és dobjuk ki az ablakon, jó messzire. Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogjuk fejbe találni, miközben éppen Öcsit próbálja megmenteni a szomszéd ház tetejéről. Tegyük Öcsit a járókába. Adjunk a mázhoz 4 dl tejet, egy kevés sót, és lassú tűzön forraljuk 2 percig. Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, mennyire sajnáljuk, hogy Andika bedugta a kerti slagot a spájzablakán. Ajánljuk fel, hogy megtérítjük a befőttek és a takarítószemélyzet költségét. Kössük ki Andikát az asztallábhoz. Távolítsuk el a szénné égett sütiket a sütőből. Dobjuk ki. Kapjunk idegösszeomlást.
Tegnap este a feleségem és én a szobában ültünk és az élet dolgairól beszélgettünk. Azt mondtam neki: „Soha ne engedd meg, hogy vegetatív állapotban éljek, gépektől és üvegekben lévő folyadékoktól való függésbe. Ha ilyen állapotban látsz, húzd ki az engem életben tartó berendezéseket az áramforrásból, mert akkor inkább szeretnék meghalni.” Akkor ő felállt olyan arccal, ami mély csodálatot tükrözött és kihúzta a televíziót, a számítógépet, a playstation-t a konnektorból, kikapcsolta az i-podot és a mobilt. Legvégül elvette a sörömet! A kurva életbe, majdnem meghaltam!
