A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy 1946-os plakáton olvasható: „Igyon sört! Kérjen sörpénzt!”. Az ötlet Aich Huberttől, a Dreher Sörgyár akkori igazgatójától származik, aki a II. világháború utáni gyenge keresletet valószínűleg azzal igyekezett növelni, hogy a nagyobb vállalatokkal megállapodott: azok sörpénzt vehettek az alkalmazottak részére, akik ezt sörre vásárolhatták le. A plakát a dolgozókhoz szól: kérjenek juttatásként sörpénzt munkáltatóiktól! De sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.
- Mennyit ér pontosan a 2024-es olimpiai aranyérem? És tényleg tömör aranyból készült? A válasz egyértelműen nem. A párizsi olimpián az aranyérem 523 gramm ezüstből készül, amit 6 gramm (az érem súlyának 1,3 százalékát kitevő) arannyal vonnak be. Az ezüstérmek 525 grammot nyomnak és azok valóban tiszta ezüstből készültek. A bronzérem kevesebbet nyom, csak 455 gramm, anyaga pedig réz, ón és cink ötvözete. - Az olimpiai aranyérem története Az 1912-es stockholmi játékokig az aranyérmek szinte száz százalékban aranyból készültek. Csakhogy kitört az első világháború, ami nagyon szigorú takarékosságra kényszerítette az országokat, sőt az egész világot. Ezért az 1920-as antwerpeni olimpián már csökkentett aranytartalmú érmeket adtak át, a sárga nemesfém aránya pedig azóta is folyamatosan csökkent.
A Fejér megyei Szár község lakosa vagyok... A II. Világháború után a magyarországi svábok/németek kitelepítésekor nagyon sok szári lakost telepítettek ki Dingolfing városába. Dingolfing ezen részén alakítottak ki nekik szállásokat. A későbbi utca nevét pedig emlékül a mi kis falunkról nevezték el. ( Szarstraße ) Sajnos a Fritzek nem használnak ékezeteket. 🙁 Küldök egy videót, amiből kiderül, hogy aki Szár település nevével viccelődik, annak a sorsa megpecsételődik. 🙂
A második világháborút követően Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként DUPLÁZÓDTAK. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint. Ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett.
