Egy fiatal házaspár vesz egy új szekrényt. A férj hajnalban elmegy dolgozni és amikor reggel az első villamos elmegy a ház előtt, a szekrényajtó magától kinyílik. A feleség becsukja, de a következő villamosnál megint kinyílik. Ez így megy egész nap, mire a feleség megunja és felhív egy asztalost, hogy szerelje meg. Áll a szerelő meg a feleség a szekrényajtó előtt, és amikor a villamos jön, az mindig kinyílik. - Hát sajnos innen nem látok semmit, lehet, hogy belül van a baj, én beállok a szekrénybe, csukja rám az ajtót, hátha belülről látom, mi a hiba. - mondja a szerelő. Amikor a szerelő beáll a szekrénybe, a feleség rácsukja a szekrényajtót, pont megérkezik a férj, veszi le a kabátját, és be akarja akasztani a szekrénybe, amikor meglátja bent a szerelőt. - Maga mit csinál itt? - kérdi. - Mondja, elhiszi nekem, ha most azt mondom, hogy a villamosra várok?
Amikor meghalljuk azt a szót, hogy Amerika, a fejünkben azonnal felvillan egy kép: egyforma, kétszintes házacskák, gondozott gyepek, kétállásos garázs és a hátsó udvaron egy barbecue. Hollywood ezt milliószor megmutatta – az amerikai álom szimbólumaként. És ez az álom az egész világot megfertőzte. Még ma is sokan mondják: „Nem akarok lakni egy többemeletes tyúkólban, én egy saját kis házat és egy darabka földet szeretnék.”
