Egyre nagyobb az esély arra, hogy télen többször is le kell majd választani az elektromos hálózatról a háztartásokat Svédországban. A hatóságok azt ajánlják az embereknek, hogy ilyenkor rögtönzött sátrakban vagy kunyhókban tartózkodjanak. Svédország általában áramot importál azokon a napokon, amikor a hazai villamosenergia-termelés nem elégséges a fogyasztás fedezésére. Erre azonban a közeljövőben nem lesz lehetősége, mivel Európa igyekszik kivezetni az orosz energiaforrásokat, ami a legtöbb országban példátlan energiahiányt okoz. Elő a sátorral! Erre a forgatókönyvre vonatkozó ajánlások megegyeznek a korábban ismertetettekkel: a családoknak egy szobában kell összegyűlnie, hogy csak egy helységet kelljen melegen tartani. Az egyedül élőknek ajánlott kijelölni egy helyiséget, ahol a szobahőmérsékletet fenn tudják tartani, és ennek a szobának a nyílászáróit szigetelni kell. A javaslatok értelmében a sürgősségi szobában akár sátrat is lehet állítani, vagy egy rögtönzött kunyhót lehet építeni, például az asztal alatt, ezzel is a legkisebbre csökkentve a felmelegítendő térfogatot. Forrás : Index.hu, kuruc.info
Infláció Magyarországon A forint 1946. évi bevezetése után, az újjáépítés éveiben, jelentős volt az infláció. 1952-ben a fogyasztói árak mintegy 250 százalékkal voltak magasabbak, mint 1946-ban. 1952 után, az addigra létrejött szocialista tervgazdálkodás viszonyai között egészen 1968-ig árstabilitás volt, az életszínvonal emelkedett. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmusban ismét infláció alakult ki, 1989-ra az árak több mint megháromszorozódtak. Az 1989 utáni hat év során a piacgazdaságra való áttérés nehézségei miatt több száz százalékos volt az infláció, a GDP, a reálbérek mintegy 20 százalékkal csökkentek. Majd 1995 után lassult, „egyjegyűvé” vált az infláció, és megindult a gazdasági növekedés.
A kötözött sajtok kedvelőinek küldöm a mai reggelim, felturbózva saját bio paradicsommal. A testi-lelki egészség jegyében! 🙂 Üdvözlettel, Egy hűséges vidéki hölgy olvasótok