AI áttekintés : Helyszín : Sidi Bishr negyed, Egyiptom Az épület neve: Gyakran csak „LCD-épületként” (LCD Building) emlegetik. Kialakítása: Egy 17 emeletes lakóépület, amelynek a szélessége a legvékonyabb pontján kevesebb mint 5 méter, így oldalról nézve szinte kétdimenziósnak tűnik Ez egy teljesen valós ház, nem utólagos képszerkesztés vagy hamisítvány. Az épületet egy optikai illúzió miatt látjuk ennyire hihetetlenül vékonynak, de a valóságban is rendkívül szokatlan a kialakítása. Háromszög alaprajz: A ház valójában egy háromszög (vagy trapéz) alakú telken fekszik. Az a fala, amely a képen felénk néz, rendkívül keskeny, míg az épület hátrafelé haladva folyamatosan szélesedik. Optikai csalódás: Mivel a fotó pont olyan szögből készült, hogy a szélesedő oldalfal teljesen takarásban van, a szemünk úgy érzékeli, mintha az egész épület csupán egyetlen szoba szélességű lenne. Helyi építési sajátosságok: Egyiptom nagyvárosaiban (különösen Kairóban és Alexandriában) a telekárak és a helyhiány miatt a fejlesztők a legkisebb, legfurcsább alakú beépítetlen parcellákat is kihasználják, így jönnek létre ezek a sokszor biztonsági határokat feszegető, „papírvékony” toronyházak.
Íme a Facebook hozzászólás még 2020-ból : "Lényegében a farkas a leleményes és a kakukk meg csak rohangál... Igazán megehetnék nyárson sütve! 🙂"
A YouTube pontosította a Partner Program szabályait, és egyértelműbbé tette, milyen tartalmak miatt veszíthetik el a csatornák a bevételszerzés lehetőségét. A változtatások középpontjában az úgynevezett nem hiteles tartalmak állnak, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott videók terjedésével. Most a platform három fő kategóriába sorolta azokat a tartalomtípusokat, amelyek problémát jelenthetnek. Az első kategóriába a generikus és ismétlődő tartalmak tartoznak. Ide sorolhatók azok a YouTube-videók, amelyek minimális változtatással, ugyanazon sablon alapján készülnek nagy mennyiségben. Problémás lehet például a narráció vagy saját hozzáadott érték nélküli diavetítés, illetve minden olyan mesterséges intelligenciával létrehozott tartalom, amelyből hiányzik az alkotói szándék, a saját vélemény vagy az érdemi magyarázat. A második kategóriát a YouTube „nem kielégítő vagy visszataszító tartalomként” határozza meg. Ezek azok a videók, amelyek elsősorban érzelmi reakciókat próbálnak kiváltani a nézőkből, miközben kevés valódi értéket kínálnak. Ide tartozhatnak a sokkoló jelenetekkel operáló videók, az egymás után vágott, összefüggéstelen AI-klipek, valamint a kattintások megszerzésére építő hamis történetek. Harmadik kategóriában az érzékeny témákban megszólaló mesterséges intelligenciával létrehozott személyiségek szerepelnek. Nem kaphatnak bevételt azok a csatornák, amelyek mesterségesen létrehozott orvosokkal, ügyvédekkel, pénzügyi szakértőkkel vagy podcast-műsorvezetőkkel adnak egészségügyi, jogi, befektetési vagy politikai tanácsokat. Forrás: Index.hu
A Billie Jean Michael Jackson amerikai énekes egyik legismertebb dala, a második kislemez 1982-ben megjelent, Thriller című albumáról.
FIGYELEM! FELKAVARÓ TARTALOM! Hajnali három óra, Manchester belvárosa. Egy fiatal férfi kint áll az utcán, elveszett, a telefonja lemerült. Ekkor odalép hozzá egy vékony, kedvesen mosolygó srác, és felajánlja a segítségét... De ez a döntés élete legrosszabb rémálmába sodorja. A mai videóban a brit kriminalisztika történetének legszörnyűbb sorozaterőszakolójának, Reynhard Sinagának az igaz történetét dolgozzuk fel. Egy felkavaró ügy, amely több mint 206 áldozatot követelt, több mint 1500 órányi titkos felvételt hagyott maga után. Amely rávilágít egy mélyen gyökerező társadalmi tabura: a férfiakat érő szexuális erőszakra.
Napi top komment : "Egy hétig napi 1 kiló savanyú káposzta,1 liter tej,1 kaukázusi kefír és 5-5 db csípős cseresznye paprika... Utána majd megtudják mire való a seggük!"
