New York, London, Szingapúr és más hatalmas városok utcái alatt több ezer kilométernyi csatornavezeték, óriási gyűjtőcsatornák, szivattyúállomások és ipari üzemek méretével vetekedő szennyvíztisztító telepek rejtőznek. A tisztítótelepeken eltávolítják a szennyvízből a hulladékot, a homokot, a zsírt és a szilárd anyagokat. Ezután baktériumok milliárdjai bontják le a szerves szennyeződéseket. A megtisztított vizet visszavezetik a folyókba vagy újra felhasználják, a megmaradt iszapból pedig biogáz vagy műtrágya készül, illetve ártalmatlanítják. Ebben a videóban végigkövetjük a városi szennyvíz teljes útját, megnézzük, hogyan alakulnak ki az óriási zsírhegyek, miért kerülhet szennyvíz a folyókba heves esőzések idején, és mi történne, ha egy nagyváros csatornarendszere hirtelen leállna.
Sziasztok! Nem tudom, hogy találkoztatok-e már vele, de nálunk ez lett a “napiszar” a gyerekek imádják én meg ledöbbentem. Üdv, Elemér
A tudomány válaszol : Nem a koffein az egyedüli magyarázat A kutatások során azt figyelték meg, hogy bár a koffeines kávé serkenti a leginkább a bélmozgást, de koffeinmentes verziója csak 23%-kal fejtett ki kisebb aktivitást a vastagbélben. A kávé – legyen az a koffeines vagy a mentes variánsa – azonban olyan savakat is tartalmaz, melyek növelik a gasztrin hormon szintjét. Ezek a hormonok pedig eléggé serkentően hatnak az önkéntelen izomösszehúzódásokra a gyomorban, ami aztán a beleket is mozgásba hozza. Tehát a savak hormonokra gyakorolt serkentő hatása valószínűleg a legfontosabb tényező a kávé-kaki összefüggésben, gondoljunk csak arra, hogy például a koffeines energiaitaloktól és üdítőktől nem vonulunk árnyékszékre.
Youtube komment : "Nem tudtam, hogy szaráshoz is van már útmutató. Minden nap tanulok valami újat"