New York, London, Szingapúr és más hatalmas városok utcái alatt több ezer kilométernyi csatornavezeték, óriási gyűjtőcsatornák, szivattyúállomások és ipari üzemek méretével vetekedő szennyvíztisztító telepek rejtőznek. A tisztítótelepeken eltávolítják a szennyvízből a hulladékot, a homokot, a zsírt és a szilárd anyagokat. Ezután baktériumok milliárdjai bontják le a szerves szennyeződéseket. A megtisztított vizet visszavezetik a folyókba vagy újra felhasználják, a megmaradt iszapból pedig biogáz vagy műtrágya készül, illetve ártalmatlanítják. Ebben a videóban végigkövetjük a városi szennyvíz teljes útját, megnézzük, hogyan alakulnak ki az óriási zsírhegyek, miért kerülhet szennyvíz a folyókba heves esőzések idején, és mi történne, ha egy nagyváros csatornarendszere hirtelen leállna.
Frissítés : Közben a vezess.hu jóvoltából jött egy kis infó a videóról: A dél-lengyelországi Gliwice egyik utcájának lakói már régóta vártak arra, hogy elkészüljön a házuk előtti terület aszfaltozása. A munkálatok szépen haladtak is, ám augusztus 7-én megjelent a helyszínen egy piros traktor, és felszántotta a frissen aszfaltozott utat. A felvételt megosztó helyi polgármester szerint a traktoros nem először tesz kárt az útban, minden akciója közül azonban ez volt az eddigi legdurvább. Az útszántó 60 éves férfi problémája az a helyi média beszámolója szerint, hogy úgy gondolja, az út részben az ő földjén épül, melynek művelésére igényt tart. Emiatt éveken keresztül meg-megfúrta az aktuális útfelújítós projekteket, és ennek lett az eredménye a fenti videó is. Igen ám, csakhogy a hivatalos dokumentumok szerint a férfi tévedésben él, az út területe nincs fedésben az ő földjének területével, legfeljebb szabálytalanul művelte azt. Ezek után jó esély van arra, hogy megfizettetik vele a 400 000 złotyi (33,8 millió forint) kárt, amit okozott, ráadásul egy olyan traktorral, melyről kiderült, hogy kötelező biztosítást sem kötöttek rá. Az eset után egyébként a traktort le is foglalták.
A Svédország középső részé elterülő Jamtland régióban található az Anaris hegység. Legmagasabb pontja 1800 m körül alakul, tehát nem túl vad a terep. Azonban télen, a sarkkör közelsége miatt egészen más a helyzet, bár akkor is inkább csak az időjárás miatt nehéz itt túrázni. Repkednek a mínuszok, fúj a szél, mivel a fahatár nagyon alacsonyan 800-900 méter körül van. Felette csak a kopár és teljesen kitett havas csúcsok és fennsíkok váltják egymást. Ilyen téli körülmények között indult neki 9 svéd mászó, hogy 3 nap alatt, nagyjából 56 km-ert megtéve, 2 isten háta mögötti falucska között megtegyék a távot. A vihar azonban lecsapott rájuk, és mivel elég sok hasonlóságot mutat az esemény a Gyatlov hágóban történtekkel, ezért gyakran hivatkoznak úgy az esetre, mint a svéd Gyatlov incidens. Lássuk mi történt.