Megjegyzés : múltkor kaptunk valakitől a témával kapcsolatban egy levelet, aminek az volt a lényege, hogy neki már sokszor meghúzták az autóját, mert szűk hely maradt a két autó között miután rendesen beparkolt. Legyünk őszinték : van benne valami

Ne neveteljé! Anyám félrement egy orrszarvúval.

Az idős Áron bá éppen hazafelé tart. Pipázgat és közben utolér egy fiatal menyecskét: - Felvenne a kocsira? - Fel én. - Ez aztán igen, gyönyörűek a lovai. Eladná őket? - Semmi pénzért. - Aztán mit adna egy jó meleg pin@ért? - Semmit. Kisvártatva nagyot szív a pipából, kiereszti a füstöt és megszólal: - De egy jó kemény f@szért, odaadnám mind a két lovamat... >>> Még több Székely viccért katt ide <<<

- Hány típusa van a nőknek? - Három! 1. Az intelligensek 2. A szépek 3. ... és a túlnyomó többség

Álomotthon, álom áron! Költözzön zöldövezeti lakásba... Friss levegő és csend várja!

Ideje lecserélni a nyárit...

...Laci jutalma egy veder szar.

Kedves Napiszar! Mindennap van szerencsém röhögni miattatok, de azt, hogy az élet ajándékoz meg egy igazi gyöngyszemmel, azt nem gondoltam volna. Remélem most viszonozni tudom az alábbi történet megosztásával azt a törődést amit Tőletek kapok mindennap. Tehát a Story: A családommal úgy döntöttünk, hogy kanapét vásárolunk. Ennek érdekében felkerestünk néhány bútoráruházat. A reklámmentesség miatt csak Xamöm-nek hívott áruház budapesti parkolójához érve, (itt ugye behajtáskor kapsz egy parkolójegyet, amin a rendszám is fel van tüntetve, és ha vásárolsz az áruházban nem kell fizetned a parkolásért) az a döbbenetes látvány tárult elém, hogy egy hölgytársam áll a jegyautomatánál, és akárhogyan is nyomkodja azt, nem ad neki jegyet. Már azon gondolkodtam, hogy kiszállok segíteni neki, de kb: 2 perc után öntudatra ébredt embertársam jegy nélkül ugyan de behajtott a parkolóba. Úgy 3-4 perc röhögés után már éppen beléptünk volna a nevezett áruházba, amikor-is megpillantottuk a főszereplő járművét a bejárat előtt leparkolva. Na itt elszakadt a cérna, és életünk eddigi legnagyobb kacagó orgiáját adtuk elő, miközben azon töprengtem, hogy az öntudatra ébredés mely szintjén járhat a szóban forgó hölgytársam. Szerencsére volt annyi lélekjelenlétem, hogy rögzítsem a parkolást, íme:

de bent mehet