Úgy néz ki ez országos! 🙂

Kedves Napiszar Szerkesztőség! Elküldöm a történetemet, mert ez is talán idevaló lehet! Eredetileg kaptunk karácsonyra az egész családtól együtt a feleségemmel két belépőjegyet a bécsi Robbie Williams koncertre Krieauba. Nagyon-nagyon örültünk neki, mert a kedvenc előadóink egyike! Elmentünk a koncertre és kb. 1 ½ órával a koncert előtt szerettünk volna bemenni az arénába. Nem sikerült, mert olyan sokan voltak. Kb. 250 m-re a színpadtól + 2méteres emberek hátát látva gondoltuk, hogy ez valószínűleg nem az a szórakozás lesz amire a jegyet kaptuk. Óvatosan megpróbáltunk közelebb nyomulni, de a tömeg összezárt és nem engedte meg a hátul állók közelebb kerülését. Egyesek elkezdtek lökdösődni, veréssel fenyegetőztek, stb, stb. A feleségem megijedt, nem akart tovább jönni, szóval kilátástalanná vált a koncert kulturált „megtekintése“. Itt szeretném megjegyezni, hogy meddig engedhető meg az extraprofit hajkurászása (Robbie ezért állítólag 3 millió €urot kapott!?) Nyomor a köbön, mennyi jegyet lehet pl. m²-ként eladni? A médiák azt mondták hogy ~60.000 néző lesz kint. Én voltam a Népstadionban 70.000 ember között koncerten de az elbújhatott emellett a tömeg mellett. Én részemről megfordultam és eljöttem a koncertről, hiszen a youtube-on ezek a dalok jobban élvezhetők, Robbie-ból meg úgysem sokat látunk. Hozzáteszem, hogy a méregdrága belépőjegyet ilyen körülmények után visszaváltani, másnak eladni vagy pl. csak a saját fiamnak akartam átadni, nem lehetett. Reklamálni nincs lehetőség. Profin van ez is kitalálva! Mindenkivel szerettem volna megosztani a tapasztalatomat, hátha nem csak én tanulok belőle! Üdvözlettel: B.A.

Éppen begyűjtik a Coca-Cola színezékének alapanyagát . . .

Csattanó a végén!

Az orvos behívja a várószobában üldögélő férjet a rendelőbe: - Nézze csak, uram - mondja - megpróbálok finoman, tapintatosan fogalmazni. Szóval van egy jó és egy rossz hírem a maga számára. - Mi a rossz hír? - kérdezi idegesen a férfi. - Úgy van, ahogyan sejtettük. A feleségének trippere van. - Hát ez tényleg nagy baj. És mi a jó hír? - Az, hogy nem magától kapta.

Ja, mégse!

Szabó úr a héten már harmadszorra késik el a munkahelyéről. Balszerencséjére a főnöke már az íróasztalánál várja: - Na, kolléga mondjon valami hihető mentséget a késésre! - mondja a főnök. - Elnézést kérek a késésért, de nagyon meredek reggelem volt. Már épp indultam volna, amikor a feleségem megkért, hogy vigyem el egy darabon. Beleegyeztem, de csak akkor, ha siet. El is készült 5 perc alatt. Útközben azonban a hídon akkora dugó volt, hogy kénytelen voltam az autót letenni, és átúszni a folyót, nézze meg, még vizes a cipőm. Aztán lestoppoltam egy rendőrhelikoptert, az elhozott a szomszéd utcáig, de leszállni nem tudott, ezért ejtőernyővel kiugrottam, és most itt vagyok! A főnök zordan néz rá: - Már megbocsásson, de hülyének néz? Azt várja, hogy ezt el is higgyem? Ki látott már olyat, hogy egy nő 5 perc alatt elkészül?!

Frissítve (18:30): József ezt üzeni a kép "mellé" : Senki nem nézi le a vidékieket, de az azért elég rosszul hangzik, hogy azért csináljátok a nagy melegben a dolgotok, hogy nekünk legyen mit a polcról levenni! Mindenkinek megvan a saját maga munkája az én szakmám ács így tisztában vagyok azzal, hogy milyen meleg van míg Ti már a klímás gépekben ültök. Nem láttam hogy a pékek vagy a szakácsok verték volna valaha is a mellüket, így mint Te most. Gondolom azért azt nem képzeled, hogy mindenki lógatja a lábát egész nyáron és strandol miközben csak Ti dolgoztok....

- Jó napot uraim, kártyázni szeretnék! Összenéznek a spílerek: - Jól leszedjük az öreget. Leülnek, már éppen osztanának, amikor az öreg megszólal: - Az a baj, hogy én csak egy fajta kártyajátékot ismerek, az a neve, hogy Parapittyó. - Ezt nem ismerjük, de sebaj, néhány körön keresztül megtanuljuk. Leosztják a lapokat, felveszik, az öreg megnézi a lapjait, bedobja, s megszólal: - Parapittyó! azzal besepri a téteket. Következő körben ugyanez történik. Összenéznek a többiek: hiszen ez nem nehéz, csak azt kell mondani, hogy parapittyó és jó gyorsan bedobni a lapokat. Eddig soha nem látott mennyiségű tét gyűlik össze az asztalon. Mindannyian egyszerre kiáltják: - Parapittyó és már vinnék is a tétet. Mire az öreg bácsi, ujját ingatva: Na, na ... - ROYAL PARAPITTYÓ!