Korán reggel egy autó beragad az országút közepén egy sáros gödörbe. Arra jön egy gazda a lovaskocsijával, és megszólítja a sofőrt: - Látom, elakadt. Várjon, majd én segítek. Kivontatja az autót, a vezető hálából ad neki egy ezrest. A gazda megköszöni, és elégedetten elteszi. - Tegnap este óta ez a huszadik autó, amit kihúztam – mondja. - Hogy-hogy? Maga még éjjel is erre jár? - Igen, akkor hordom a gödörbe a vizet.

Megbetegszik a férj. Feleségével elmegy az orvoshoz. Az orvos megvizsgálja, majd behívja a feleséget egy négyszemközti beszélgetésre. - Asszonyom, a férjének megártott a stressz. Segítenie kell neki. - Hogyan segíthetek? - Először is a táplálkozás: minden reggel főzzön zsírmentes ételt, ebédre húst, vacsorára sok gyümölcsöt. Aztán a pihenés: ne veszekedjen vele, ne kritizálja. Lehetőleg sok meccset nézessen vele. Nagyon fontos a sok szex is, lehetőleg hetente többször csinálják. Ne szóljon neki erről a beszélgetésről, mert ez tovább rontaná a helyzetét. Ha ezt 1 évig betartja, a férje meggyógyul, ellenkező esetben sajnos meghal. Visszamegy a feleség. Férje megkérdezi: - Na, mit mondott a doki? - Azt, hogy meg fogsz halni!

Ámen :P

Svájci bankoknál felmerült a devizapiacok manipulálásának a gyanúja... Nem nagy összegről van szó, csak 5300 MILLIÁRD dollár 😮

www.tozsdeforum.hugazdasagsvajci-bankoknal-felmerult-a-devizaarfolyamok-manipulalasanak-a-gyanuja

Valahol Debrecenben

Vízkikötés Miskolcon avagy így tényleg csökkenni fog a rezsi!

Van-e deviza a devizahitelek mögött? Válasz a piros linken :

kiszamolo.huvan-e-deviza-a-devizahitelek-mogott

Tegnap este a feleségem és én a szobában ültünk és az élet dolgairól beszélgettünk. Azt mondtam neki: „Soha ne engedd meg, hogy vegetatív állapotban éljek, gépektől és üvegekben lévő folyadékoktól való függésbe. Ha ilyen állapotban látsz, húzd ki az engem életben tartó berendezéseket az áramforrásból, mert akkor inkább szeretnék meghalni.” Akkor ő felállt olyan arccal, ami mély csodálatot tükrözött és kihúzta a televíziót, a számítógépet, a playstation-t a konnektorból, kikapcsolta az i-podot és a mobilt. Legvégül elvette a sörömet! A kurva életbe, majdnem meghaltam!

Hazamegy a skót, megeszik egy vajas kenyeret, megiszik egy pohár vizet, kiveri a répáját egy pornó újságra, aztán leüti magát egy üveggel. Másnap zúgó fejjel magához tér: - Húúú öcsém, micsoda éjszaka volt: kaja, pia, nők, kábítószer!

Elnevezés: Szárnyasmájpástétom 1507 Ft/kg Összetevők: ivóvíz, baromfibőr, baromfimáj 15%, gyártási szalonna, búzaliszt, sertésbőr, kukoricakeményítő, szójaliszt, nitrites pácsókeverék (étkezési só, tartósítószer: nátrium-nitrit), fűszerek őrölt mustármaggal (Origo)

"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?