Volvóval mentenek a csúszós, havas úton egy kamiont...

Ja, mégsem

A pókokat gyakran az erővel és a bátorsággal társítják, mivel olyan lények, amelyek változatos környezetben élnek túl, és összetett és hatékony otthonokat építenek. A pók tetoválás a belső erőt és az élet nehézségeivel való megbirkózás képességét szimbolizálhatja.

Az eset háttere, hogy Delhusa Gjon énekes nemrég került reflektorfénybe egy parkolási botrány miatt, amikor tilosban parkolva két különböző igazolványt mutatott fel a közterület-felügyelőknek. Az egyik igazolvány egy magyar rendőrigazolvány volt, míg a másik az International Police Association (IPA) tagságát igazolta volna. Az IPA szerint azonban ezek az igazolványok már régóta érvénytelenek.

Nem jutott messzire...

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy 1946-os plakáton olvasható: „Igyon sört! Kérjen sörpénzt!”. Az ötlet Aich Huberttől, a Dreher Sörgyár akkori igazgatójától származik, aki a II. világháború utáni gyenge keresletet valószínűleg azzal igyekezett növelni, hogy a nagyobb vállalatokkal megállapodott: azok sörpénzt vehettek az alkalmazottak részére, akik ezt sörre vásárolhatták le. A plakát a dolgozókhoz szól: kérjenek juttatásként sörpénzt munkáltatóiktól! De sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.