Miért rúgtam ki a titkárnőmet? Két hete volt a 45. születésnapom. Egyébként sem éreztem magam valami fényesen. Lementem reggelizni. A feleségem azt sem mondta: Jó reggelt, nem hogy Isten éltessen... A gyerekek sem mondtak semmit, teljesen hidegen hagytam őket. Úton az irodába már teljesen levert voltam. Bementem az ajtón, és Mari, a titkárnőm felállt, és így szólt: Isten éltesse sokáig, főnök! Na, ettől egy kicsit mindjárt jobban lettem. Legalább egyvalaki nem felejtett el! Délig dolgoztam. Pontban 12-kor Mari bekopogott az ajtómon, és azt mondta: - Főnök, ma van a születésnapja. Menjünk el ebédelni, csak mi ketten! Nem a szokásos kis étterembe mentünk, hanem egy hangulatos falusi lokálba, hogy egy kicsit magunk lehessünk. Ittunk két Martinit és elégedettek voltunk a kiváló ételekkel. A visszaúton Mari azt mondta: - Tudja, olyan szép ez a mai nap, és ma születésnapja van. Ne menjünk vissza az irodába! Menjünk fel hozzám és igyuk meg ott a délutáni kávét! Így felmentünk a lakására, és kávé helyett megittunk még két Martinit, és kényelmesen elszívtunk egy-egy cigarettát. Egy idő után Mari így szólt: - Ha Önt nem zavarja, felveszek valami kényelmesebbet. Csak beszaladok a hálóba, azonnal itt vagyok... Helyeseltem a tervet. Naná...!!! Néhány perc múlva valóban jött is. A kezében egy születésnapi torta volt, és őt követték...: a feleségem, a gyerekeim, és a közelebbi munkatársaink, és a Happy Birthday-t énekelték. Én meg ott ültem a heverőn, és ... a zoknimon és az álló farkamon kívül semmi nem volt rajtam.
2011.08.23.
Kategória: Viccek
Turista betéved egy falusi kovácsműhelybe, épp akkor készül el az új patkó, de még meleg. Mire a turista: - Megnézhetem ezt a patkót? - Hát persze. A turista fel is veszi, de abban a pillanatban el is dobja, mert forró. Mire a kovács: - Mi van, meleg volt? - Nem, bazdmeg, én ilyen gyorsan tudok patkót nézni!
